Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
tőzsde délről, az új Nemzeti Színház északról keretezné, egyesítve a közlekedés, a kereskedelem és a kultúra funkcióit.505 Noha Pest vármegye — a közgyűlés 1835. március 18-i határozata alapján506 — 1836 tavaszáig volt hajlandó Pest város színházépítési döntésére várni, a helyzet 1835 nyarára megváltozott. Annak ellenére, hogy a budai Várszínház társulata javára a megyében, a két városban és a dikasztériumok tisztviselői kara körében folyamatos gyűjtés folyt, 1834 októberében már csak egy évre szerződtették a színészeket.507 (Dacára, hogy Buda városa 1835-ben újabb hároméves színházhasználati szerződére tett ajánlatot.) Mivel Széchenyi és a város 5-6 év építési idővel számolt, a mind nehezebb helyzet feloldására maga a társulat tett javaslatot. Telepi György, a társulat szcenikusa (és komikusszínésze) színháztervet készített Grassalkovich telkére (43.000 váltóforint költségvetéssel), és azt is vállalták, hogy 1835. október 1-jétől lemondanak a vármegye 1500 forintos segélyezéséről. A kiküldöttség egyetértett az „interimális” (ideiglenes) színház megépítésével; ha pedig a Duna-parti játékszín is megvalósulna, a Kerepesi úti épület színitanoda céljára szolgáljon. A közgyűlés 1835. augusztus 26-án jóváhagyta a színházépítést, de nem hagyta sorsára a színtársulatot sem: „pártolásuk továbbá is elhatároztatott.”508 Fáy András emlékei szerint a közgyűlésről távozó Földváry ezt mondta: „Már azt majd én látom meg, ideiglenest építek-e, vagy valami mást?” Szeptember elején az alispán és a gróf Pozsonyban találkoztak. Földváry egy tisztelgő deputációt vezetett, amely baranyai főispáni kinevezése alkalmából köszöntötte Somsich Pongrácot, Pest megye volt főispáni helyettesét. Itt tudta meg, hogy a nádor döntése a Duna-parti telek ügyében október közepére várható. Ő is járt a nádor-főispánnál: szóbeli hozzájárulást kért és alkalmasint kapott az építés megkezdésére.509 Hazatérve felgyorsultak az események: szeptember 22-én Gödöllőn megírták az adománylevelet, 26-án elkészült a nádornak szóló írásos felterjesztés,510 ugyanaznap ifj. Zitterbarth Mátyás megyei építésszel szerződést kötöttek, és — a nádor írásos engedélyét meg sem várva — 1835. szeptember 28-án megtörtént az első kapavágás a Kerepesi úti telken. Pest vármegye építeni kezdte a nemzet színházát. 1.5.5. A színházépítő vármegye (1835-1837) A nádor 1835. október 15-i döntésével, amellyel telket hasított ki „egy Pesten építendő eventualis Magyar Színházra, a Duna partján készülő Ullmann-ház előtt és a kereskedői épületnek átellenben fekvő helyen”,511 immár két terület és ezekre (Pest 505 Vonatkozó skicce: MTAK Kt. К 188/50. Polláck Mihály ennek alapján kidolgozott helyszínrajzát közölte PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 34. és 35. között. 506 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir„ 447. doboz, 838/1835. (márc. 18.). 507 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir„ 447. doboz, 4688/1834. (okt. 21.). 508 A 3578/1836. sz. aktát közölte PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 39-40. 509 FÁY 1874. 510 Az adománylevél: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 41. Hasonmása: uo. az 1. oldal előtt. Legújabban: NSz 1987. A nádornak írt engedélykérés: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 42. 511 Széchenyi a nádor hozzáintézett levelét a közgyűlésnek írt levelében ismertette (Pozsony, 1835. nov. 10.): SZÉCHENYI 1889, II. 168-169. L. még: SZÉCHENYI 1934, IV. 610. 126
