Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

1833. június 7-től ismét magyar színtársulat játszott a budai Várszínházban. A vármegye kettős döntésre kényszerült. Egyfelől fenntartotta elvi álláspontját, hogy az építési fundust nem bontja meg egy mégoly színvonalas együttes kedvéért sem („az ezen Nemzeti czélra a Törvényhatóságok adakozásából öszve gyűlt ’s ezen Megye számadása alatt lévő Pénzéhez nyúlni nem tanátsos...”),486 másrészt a kulturális érdekegyesítést jelképező és most az Abaúj vármegye nevével fémjelzett kassai prózai társulat pártolás nélkül hagyása és elszéledése vagy tovább vándorlása a legfőbb szakmai-színművészeti érvektől fosztotta volna meg az építés tervét fontolgató vármegyét. Most lett értelme a deputáció kibővítésének: intenzív tárgyalások eredményeképpen az 1833. augusztus 30-i közgyűlés jóváhagyhatta az egyezséget, amely szerint Buda városa jelképes ellenszolgáltatásért (egy körmöci arany és évi három jótékony célú előadás) másfél évre, 1833. október 1-jétől 1835 húsvétjáig átengedte a Várszínházát, teljes szcenikai berendezésével és készletével együtt.487 Wallheim János városkapitány vállalta a pénztár kezelését, negyedévenkénti jelentési kötelezettséggel a vármegyének. Pest városa szintén mentesítette a társulatot a híd- és vámpénzek fizetése alól, bérleteseket toborzott. A vármegye azonnal gyűjtést kezdeményezett a napi segélypénzek beszedésére; a nádor-főispán három, a vármegye, külön a tisztikar és gr. Beleznay János táblabíró egy-egy páholyt béreltek; végül október 1-jétől az igazgatást Fáy András és Döbrentei Gábor táblabírák vitték, a közgyűlés felhatalmazásával. Hatáskörüket a lajstromkönyv így rögzítette: „...meg bízattak hogy a Színész Társaságot aesthetikai tekintetben tanáttsaikkal segittsék, ’s ezáltal a’ szent czél elérésének ’s a’ Nemzeti fejlődés elő mozdításának hathatos eszközi légyenek, — az ügyetlen Tagoknak el botsájtására, ’s helyettök alkalmassabbak felvételére is activi- sáltatván.”488 A későbbiekben Pest vármegye költségén gyarapodott és így a vármegye tulajdona lett a Kassáról hozott játékszíni könyvtár és jelmeztár, minthogy Buda város német nyelvű bibliotékája csak fordítási forrásnak volt alkalmas489 — ez a készlet lett a majdani Nemzeti Színház bázisa 490

A budai színtársulat pártolása egyfelől megélénkítette az itt nem részletezhető röp- iratirodalmat, amely zömében az eddig ismert módokat ismételte meg a magyar színészet állandósításáról,491 másfelől újabb tevékenységre ösztönözte a Magyar Tudós Társaságot, amely „Rendszabás”-ának 5. pontjánál fogva eddig is igyekezett a színészet játékrendjét javítani és élénkíteni, mind 1831-ben összeállított fordítói ajánlása, mind pedig az először 1832-ben meghirdetett drámapályázatok révén. 1833. november 10-én a negyedik nagygyűlés — éppen Széchenyi kérdésfelvetésére és az ő elnökletével — hattagú bizottságot küldött ki javaslattételre; közöttük volt a két színigazga486 PML, IV. 3-a/l. PPS Vm. Kgy. jkv. 4042/1833. A társulat kérvénye a 3951/1833. számon. Egykorú közlése: KÖNYVES 1834, 70-84. (OSZK SzT, 256. sz. zsebkönyv). Hasonmás kiadása: KÖNYVES é. n.

487 A szerződés teljes szövegét közölte BAYER 1887, II. 362-366.

488 PML, IV. 3-a/l. PPS Vm. Kgy. jkv. 4042/1833. A vármegyei igazgatásnak köszönhetően a társulat működésének iratanyaga: PML, IV. 76. Színházi ir. lt.-i gyűjt., 2. doboz. Jelentős iratanyag található Fáy András hagyatékában is: OSZK Kt. Föl. Hung. 1348. és 1963.

489 Amint azt Joannovits Demeter budai levéltáros, műfordító kölcsönzési esete mutatja: PML, IV. 3-a/l. PPS Vm. Kgy. jkv. 5324/1835.

490 1 8 3 3. végi, induló állapotát rögzítette KÖNYVES 1834, 133-180. (A hasonmás kiadásból ez a lista hiányzik.) A könyvtár fennmaradt anyaga: OSZK SzT. A példányokban ma is látható Pest vármegye posszesszori pecsétje.

491 Részletesen áttekintette BAYER 1887,11. 19-39.

123