Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.1. Az irodalmi élet nyilvánosságának néhány helyi problémája
1. PEST VÁRMEGYE IRODALOMSZERVEZŐ ÉS -PÁRTOLÓ TEVÉKENYSÉGE <т-Ф 1.1. AZ IRODALMI ÉLET NYILVÁNOSSÁGÁNAK NÉHÁNY HELYI PROBLÉMÁJA 1.1.1. A sokadalmak irodalomszervező ereje A Bevezetésben a literatúra-irodalom fogalomkettőssel szemléltettük a kulturális nyilvánosság elmaradottságát a műfajspecifikusan fejlett nyugat-európai nemzeti irodalmakhoz képest. A fáziskésés az irodalmi (és általában a közéleti) intézményrendszer hiányán vagy átmeneti formáinak felemás működésén is lemérhető. Ott: olvasó- egyletek, kölcsönkönyvtárak hálózata — itt: esetlegesen hozzáférhető magánkönyvtárak. Ott: élő lehetőségek a személyes véleményezésre (a szalonélet formái között) és a közvetett recepcióra (a folyóiratirodalom révén) — itt: megerősödő kuriális életforma a XVni. és а XIX. század fordulóján és Kazinczy Ferenc monumentális levélfolyama mint az irodalomszervezés pótló eszköze. E kérdésekkel a további fejezetekben foglalkozunk: itt és most az irodalmi társaságok, egyesületek híján felértékelődött alkalmi vagy módszeres sokadalmak irodalomszervező jelentőségéről kell — kiemelten — szólnunk, amely különösen Pest vármegye székvárosára jellemző: Pest szabad királyi város egyszerre volt megyeszékhely, iskolaváros és piacközpont. Az említett századfordulón országszerte az egyik legismertebb dal volt a Rákosnál a pesti vásárkor, egy „Tiszántúl való tsikósnak a Dunántúl való Magyarokkal vetélkedése, Pesten.” A Klázli és kancsó címen is ismert, terjedelmes nótában a tiszántúli csikós a vele élcelődőknek válaszolva, magát és küldő tájegységét nevezi a németes Dunántúllal szemben az igazi magyarság letéteményesének.1 А XIX. század első felében Kolozsvártól Debrecenen át Sümegig lejegyzett dal az egész ország számára példázta szemléletesen Pest (és mögötte Pest vármegye) centrális helyzetét, a szónak földrajzi, gazdasági és kultúraközvetítő jelentésében egyaránt. A Kárpát-medence természetes középpontja — bár sohasem alkotott egységes régiót — az 1828. évi országos összeírás egybevethető adatainak tanúsága szerint XVIII. századi fejlődése során utolérte, sőt elhagyta az átlagot, már ami a gazdasági fejlettség mutatóit illeti.2 Pest négy országos vásárt tartott, s mindegyik — a március ' ÖÉ 1953, 245. tétel, dallamával együtt. L. még: STOLL 2002, 210., 212., 227., 271., 288., 327., 372., 405., 540., 571. Vö. KÜLLŐS 1985, 160.; KOROMPAY 1985, 189. és RMKT XVIII/IV. 281-287. (főszöveg), 528-532. (jegyzetek). 2 BÁCSKAI-NAGY 1984, passim. 11
