Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.1. Az irodalmi élet nyilvánosságának néhány helyi problémája
19-i József-napi, a június 8-i medárdi, az augusztus 29-i János-napi és a november 15-i Lipót-napi — általában egy hétig, tíz napig tartott. „A vásár kezdődött, a sok idegen, nép és szekér, s az elkészült híd [a tavasszal újra összeállított hajóhíd — K. F.] a szokott fürge életet megnyitották; a Duna-parton a szüntelen hajó, kelés, menés, a partfalon serénykedő napszámosok, s a tb. s mind ez öszve a tavaszi naptól bájolva, a szigorú, alig múlt téli napokkal olly contrasztot adott, mellyet csak tapasztalni lehet.” — írta Schedel (a majdani Toldy) Ferenc barátjának, Bajza Józsefnek 1825. március 9-én, a kezdődő József-napi vásárról.3 A kultúra lehetséges fogyasztóinak ilyen, eredetileg más, gazdasági koncentrálódása jeles időszakká emelte a vásárokat a könyvkiadás és a színházi műsor számára is. Ha áttekintjük Fáy András ránk maradt kiadói szerződéseit,4 részleteiben is elénk tárul az a gyakorlat, amely már a szerződéskötéskor számításba vette a vásárokat: az Újabb mesék és a Kedvcsapongások az 1824. augusztusi, a Nőnevelés és nőnevelő intézetek hazánkban az 1841. márciusi, a Jávor orvos és szolgája, Bakator András az 1854. novemberi és még az 1860-ban kiadott Hulló virágok is a novemberi vásárra jelent meg — azaz a gyakorlat túlélt több irodalmi korszakhatárt. Ezt az időzítést nemzeti irodalmunk legnagyobb klasszikusainál is figyelembe kell vennünk a kiadástörténet vizsgálatakor. Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde nemrégiben előkerült előfizetési felhívásában az előfizetésgyűjtők figyelmét arra hívta fel, hogy igyekezzenek: ,,...a’ nyomtatás [...] legalább f[olyó]. efsztendei]. November’ elején elkezdődhessék” — értelemszerűen azért, hogy a kötet november közepére, a Lipót-napi vásárra megjelenhessen.5 Nem kevésbé tanulságos Petőfi Sándor köteteinek áttekintése ebből a szempontból: a Lipót-napi vásárra a József-napi vásárra a Lipót-napi vásárra a Lipót-napi vásárra a Medárd-napi vásárra a József-napi vásárra6 Különösen fontos volt a könyveladás szempontjából a tavaszi és az őszi (a téli olvasnivalót kínáló) vásár; a mezőgazdasági munkák dandárját megelőző júniusi és az abba eső augusztusi vásár kevéssé értékes. Az újabb és korszerűbbnek tekinthető kiadási fonnák is belesimultak a hagyományba. 1845-ben Hartleben Konrád Adolf füzetes formában adta ki Eötvös József regényét, A falu jegyzőjét Az egyenként nyolc íves füzetek sora március elején indult A helység kalapácsa megjelent: 1844. október 27. Versek 1842-1844 november 10. János vitéz Szerelem gyöngyei Versek 1844-1845 A hóhér kötele Összes költemények 1845. március 6. október 20-23 november 10. 1846. június 4. 1847. március 15. 3 BAJZA-TOLDY 1969, 200. 4 OSZK Kt. An. Lit. 1538. Fáy kézirathagyatékáról legutóbb HÁSZ-FEHÉR 2000, 341-343. (A személyi dokumentumok nélkül.) 5 HKT, 1830. szeptember 22. 6 EPN 1911, 22., 24., 63., 144., 156., 190., 258. 12
