Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)
1708
522 Szent György közöt elhagytam, hogy az pesti és budai ellenségnek excursioiára vigyázanak, Felséges Urunk Eő Fejedelemsége Test Őrző Nemes Karabiljos Ezerébül való Nemes Compániákkal edgyet eresen, mellyek Hatvan tájékára vadnak rendelve. Magam pedig az töbivel az Kőrös Várassa felpraedálására öszve csoportozot rácságnak szélijei való verésekre megírt Brigadéros Urammal eő Nagyságával mennjek, az melljek még az elmúlt hétfíin széllyel oszlottak és nem kevés confusio volt közöttök, mivel sz Szegedi Commendans az Kőrös állat nyert marhákbul semmit nem akart az rácoknak adni, hanem mindenestül el akarta foglalni, az melljen az rácok felütték magokatt, az marhát előkapták, csak elhajtották Rác Ország fele, csak némelj darabot adtának az szegedieknek, és így immár per se magoktul azok elszélljedtek, hacsak másodszor öszve nem gyülekeznek. Hanem immár hogy jó securitással és alkalmatossággal Colonellus Kis Faludi László és Bezerédi János Uraimékat az Dunán által szállíthassuk, arra fogunk indulni Tekintetes Brigadéros Urammal eő Nagyságával, és itten az Városok vigyázására nézve, hogy az ellenség valami irruptiot tenne is, az szegénységgel edgyüt resistálhassanak, itten hagytam Brigadéros Uram Eö Nagysága engedelmébül három Companiat, az magaméval ötvel, Bessenyei Sigmond Uraméval nyolcval és Szemere László Brigadéros Uram zászlóival négyvei, indultam az Duna fele, ha onnét valami ártalmas híreink lennének, ide is succurrálhassunk és az Dunán lévő sajkás rácoknak fel s alá járásokat impediálhassuk tehetségünk szerint. Az mellet asztat is kívántam Excellentiád Méltóságának tudtára adni, hogy Gundelfinger Dániel Uram Nemes Regimentibül való szegedi fél katonák mostanában tízig való szöktök be Szegedre, melylyeknek nevek ezen includált 1 specificatioban fel vagyon téve, sőt asztat mondották Szegeden Kelemen Mihályék, rövidnap zászlóstul jön utánnam az szegedi sereg labancságra. Azért Kegyelmes Uram, szükséges az rajok való vigyázás, feőképpen az olljanokra, az kik iten alat haszontalan cselédgjeik közöt hevernek, félő, hogy azokk is el ne szökjenek, ha találnak feő képpen iten alat lenni Gyöngyös táján. Asztat is kívántam alázatossan Excellentiádnak megírnom, hogy alkalmasint estének katonáim gyalogul, legaláb tizenketten, az mint tiszteim referálták, hogy azoknak had legjen szabad lovatt vennem az recrutára és remundára adatott pészbül. Nem külömben azoknak is szegínyeknek, az kik rabul vadnak Szegeden tízen, lovat vehessek, ha kiszabadíthatom Felséges Urunk és Excellentiád kegyelmessége által, mellyeknek is megszabadulásokat alázatossan Excellentiádna recommendálom, mivel Felséges Urunk is ígírte kegyelmességét hozzájok, hogy rövid idők alat ki fogja szabadítatni. Asztat is kívántam Excellentiád Méltóságának alázatossan megírnom, hogy az Regiment fizetésire kétt holnapokra adót Excellentiád assignatioját elvettem alázatossan, az melyben fele feir pézül, fele részbül legyen, de Kegyelmes Uram, nem tudom, mi tevő legyek az részpészvel [sic!], mert
