Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1710

899 Darvas Ferenc Provincialis Commissarius Uram Commissionalis Parancsolattyábúl sebesekre, Borbélyokra s egyre s másra való sok administrátánk és erogatánk is. Mellyéknek summáia, úgy reméllyük, eő Kegyelmével inealandó computusbúl kifog tettzeni, hogy ezen helységünkre obvenialt 500 Rhenes forintoknak summáián felyül netalántán légyen supererogatánk is. Kihez képpest Felséged lábaihoz borulván, Felségedet nagy alázatossan kérjük, bölcs ítílletivel mostani keserves állapotunkat megvisgálván, azon 500 Rhenes forintok iránt másunnan kegyeimessen disponálni Felséged méltóztassék; hogy azzal is szegény elkeseredett helységünk Felséged Kegyelmességébül megvigasztaltatván, továb életben a' kik maradhatunk, Felségednek meghálálni alázatossan el nem mulattyúk. Várván Felséged Kegyelmességét és maradunk Felségednek alázatos hívei s szolgái elfogyott Eger Várossá kevés Lakossai. Agirae die 28. Septembris Anno 1710. 1. Ezt a levelet azért tartottuk szükségesnek leközölni, mert a kuruc Pest-Pilis-Solt vármegye utolsó generális közgyűlését éppen itt tartotta, igaz nem a városban, hanem „Eger város mezején" 1710. szeptember 1-én. Borosy, Regeszták V. 275-277.1. 872. Vác, 1710. szeptember 28. Mágocsy Mihály inspector Laczkovics Lászlónak, a királyi Pest vármegye jegyzőjének. Panaszkodik a hadak által támasztott véget nem érő terhekről, sánc- és házépítés, fahordás, élelmezés, ez mind az ő nyakába szakadt, segítséget nem kap. Eredeti. PmL IV. 73. L. I. [Címzés:] Perillustri ac Generoso Domino Ladislao Laczkovics, Inclytorum Pest, Pilis, Solt unitorum Comitatuum Ordinario Notario etc. Domino mihi Colendissimo. Pestini. [Vörös viasz gyűrűspecsét nyoma.] [A címzés hátoldalán:] Dunakeszi Bíró kűdgye le Pestre bizonyos embertül. Mágocsy Mihály m. p. Vác 29. Septembris 1710. Nagy jóakaró Nótárius Uramnak ajánlom kész szolgálatomat Kegyelmednek. Nem hittem volna, hogy annyira mortificáltossam Nagyságoktul, Kegyelmektül, csak most is Gállffí Uraimék oda lévén, mitt végezet, nem végezett a Tekintetes Nemes Vármegye vélek, senki sem méltóztatik sem fejér, sem feketét írni, eő kegyelmektül magoktul kell kérdezkednem. Vice Ispány Uramnak eő Kegyelmének is két ízben már megírtam, mennyi szün-