Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban II. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)
1710
781 Méltóságos Generalis, nékem érdemem felett természet szerént nagy jó Kegyelmes Uram. Méltóságos feő Generalis! ezen órában vészem 19. Maji, anni currentis Excellentiád Ocsvárul nékem, szegény szolgácskájának datált levelét, mellybűl megértvén, hogy kevés számú borommal Excellentiádnak complaciálhattam, igen örülök, edgyszersmind köszönöm is, hogy sine mora Excellentiád készpénzűi szegény régi szolgájának megfizettetett, továbbra is parancsollyon Excellentiád, finom úri boroknak kiszállításokban munkálódom, tartván nagy nyereségnek továbra is, ha miben tudok Excellentiádnak szolgálnom. Ami az ökröket nízi, embert találtam a' szomszéd Városban, a' melly készpénzűi kész lészen az ökrök árát megfizetni, csak hogy láthassa s Excellentiáddal megalkudhassak, mellyre nézve hogy ha azon szomszéd embert Excellentiád a' kimenetel iránt úri parolájára assecurállya, hogy ha 200 vagy 300 lészen is, kíszpénzűl meglészen az árok. Coeterum Pesten ben lévén, ezen ma [sic!], a' Pesti böcsületes Tanács kért, hogy Excellentiádnak aperiálnám a' hódulás iránt való elméjeket, ajánlották is magokat, (megértvén Excellentiád elméjét), hogy embereik által fogják Excellentiádat requirálni, azomban említették, bár csak a' tehén féle marhácskájoknak egy mérföldik engedtetne Excellentiádtul a' kijövetelre való bátorság, három s négy száz akó borig Excellentiádnak hozzájok megmutatandó gratiájáért előttem kötelezték magokat, úgy a' Nemes haza szolgálattyára is mindenekben. Mellyekrül való tudósítását elvárván sine mora Excellentiádnak, maradok Excellentiádnak és a Szegény Haza engedelmes szolgája s fija Kecskeméthi L. Mihálly Alsó Nemedi Ortodoxus (non est verum asine sed) Praedikátor (haeterodixus). ] Anno 1710. 27. Máji Ibidem. P. S. írhatom örömmel Excellentiádnak, Isten annyira megkedveltette Budai Uraiméket, magához meny országban felhívogatta, olly erőben [sic!], hogy csak kevesecskén lebselnek az élők földén, melly jóakarattját hogy továbra is Isten vélek közöllye (közli is egész nemzetükkel), orandum nobis Ungaris jejunandum, mellyrűl Excellentiáddal hamar időn szömben lévén, többet fogok beszélleni. A Rómmai Felséges Császár is, Bécs kérűl [!] a' vadászatott megunván, Prágában conferálta magát a' vadászatra. 1. A zárójelbe tett szavakat Kecskeméti Lovas Mihály írta, de utólag, más tollal és tintával.
