Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)
1663–1703
80 Harmadszor. Az én édes fiaimat iskolákban jártassák, had tanúlljanak mind isteni félelmet, isteni szolgálatot és deákságot, s ha lehetséges dolog lészen és Isten annyi értéket ád szegényeknek, mindenike úgy tanúlljon, hogy az philosophiát is elvégezhesse,' mert az tudománynál drágáb kincse nem lehet embernek, azt egyéb el nem veheti tűle, hanem az halál, azért az tanulást el ne múlassák. Negyedszer. Ha Isten mind az négy fiamat megtarttja és élteti, azon kell lenni, hogy lekaláb csak az kettei is vagy pappá, vagy szerzetessé legyenek. Eőtödször. Azt is hagyom és parancsolom az édes fiaimnak, hogy soha egymástúl el ne valljanak, hanem egymást szeretvén, együtt lakj ónak, egy kereseten elljenek és jószágokat meg ne oszák, úgy tudom, ha egymást szeretik, meg nem osztoznak, hanem edgyütt tűrnek és szenvednek, és szép csendessen laknak, az Isten áldása lészen rajtok, és minden rósz irigy ember lába alá nem fogja szegényeket tapodni. Hatodszor. Hogy ha az mostani világnak mustoha volta miatt az fiaim edgyütt nem lakhatnának, és edgyütt meg nem alkudhatnának, hanem megosztozni kénteleníttetnének, úgy minden jószágom osztassék feleségem halála után egyenlő részekre az négy fiaim között, de addig, az meddig Isten feleségemet élteti, semmi lett úttal meg nem engedem, hogy osztozzanak. Ha kik közzűlök vagy pappá, vagy szerzetessé lennének Isten kegyelmességébűl, azoknak jószágombúi semmi rész ne adassék, hanem az édesannyok, vagy holta után az kik az világi állapotban meg fognak maradni, és jószágomat fogják birni, azok tartozzanak amazokat bőcsűlletessen tehetségek szerént taníttatni, ruházni, és mind egyben s mind másban istenessen segíteni. Viszont eők is az édes fiaim, azokat tehetségek szerént mindenben segíteni, és egymást segíteni és szeretni. Mivel pedig az emberi gyarlóság azt hozza magával, hogy ember egyik gyermekét az másiknál jobban szereti, én is (noha Isten tudgya, hogy mindenikét tiszta szűbűl szeretem), mint egy inkáb kedvellem az többi kőzött Ferkó fiamat, hogy attyai szeretetemet hozzá megmutassam, egyéb részein kiűűl [sic!] hagyom néki az arany láncomat metallumjával edgyütt, egy pecsétnyomó arany gyűrűmöt, egy zöld smaragd és hat gyémántal rakott arany gyűrűmöt, és aranyos mosdómat medencéstül, az köves kardomat. Az köves pallost pedig az Miska lekkissebbik fiamnak. Antalkának az nagyobbik magos födeles arany kupámat. Gábornak az második magos födeles aranyos kupámat. Az töb ezüstmívem, aranyas kardgyaim, lóra való aranyos szerszámim és aranyas cafragjaim mind oszolljanak egyenlőképpen az négy fiaim között, úgy ruháim és egyéb belső értékim. Mindazáltal, hogy az édes leányimrúl is feledékenységben ne legyek. Az én édes Ágnes leányomnak kiházasításakor attam annyi ruhát, gyöngyöt és egyebet, hogy megelégedhetik maga részirül vele; és miuel az ura temérdek hazugságival, hamis practikáival és vakmerő csalárdságival, Bajáki György Uram, mind az édes leányomat s mind engemet és feleségemet meg-