Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1663–1703

61 Praefecti Bonorum Comitis Stephani Koháry. Ad rebellia Rakocziana. Kegyelmes Uram! Mai napon ezelőtt két órával jőve meg a' Posta Egerből, az ki minthogy Korpona Várossátol küldetett oda, mindgyárt ment Korpona felé, és nékem Méltóságos Egri Püspök Uram eő Nagysága levelét elsőbben exhibeálta, mely illyen tenorral folyt: a mint ezen acclusa mutattya, az eő Nagysága le­velét in originali küldöttem volna Nagyságodnak, de az eő Nagyságának maga írása levén, igen illegibilis írás, nehéz megolvasni, hatszor is elővöt­tem, s alig tudtam nyomára akadni, az kit végtére megolvashattam, és hogy Nagyságod ne törje magát rajta, copiáját leírattam, s azt Nagyságodnak el is küldöttem. Másunnét három felől is azt értem, hogy Erdélyben Rákóczy és Bercsény, cum adhaerentibus majoribus copiis bementenek, és ott Kolos Vá­rát inter reliqua fortalitia, megvötték s naponként cum augmento suorum Er­délyben feliciter progrediálnak, hanem itt a' Tisza két felén, Kis Bálás és Bessenyey Sigmond nevű ezeres kapitányokot hagyták, többekkel edgyütt, s ezek is óránként mind szaporodnak. Mi itten bizony félünk, hogy megrom­lunk, ha csak Nagyságod nem hoz jó vigasztaló aurát közinkben. Már megír­tam Nagyságodnak, hogy mi magunkot tővissekkel jól bekerítettük, most pedig a Nemes Vármegye palánk karókat s ahoz veszszőt is (hogy az palán­kot befonyhassák), hordat, ezzel a' Szécsényi Processussal, de mi haszna leszen, kevés fegyverünk vagyon, puskaporunk pedig és ólmunk annál kevessebb, ha bennünket erő fog érni, mi bizony nem subsistálhatunk, ha csak Nagyságod nem méltóztatik bennünköt vigasztalni, minden felől közel­get az ellenség, s ha oltalmatlanul veszünk, abban Kegyelmes Urunk eő Fel­ségének nem leszen semmi haszna, innét feljebb is megyén, és így per con­sequens, kérem az Istenért is Nagyságodat, méltóztasson reánk és erre az da­rab földre kegyes szemeit fordíttani, ezen ide való jószágát megoltalmazni, és reánk is, maga alázatos szolgáira gondot viselni. Elszedek a fegyvert ettől az Földtől, mind Városon, s mind falun, s oda is vésze, hanem az mely keve­set magunknál megtarthattuk, az még megvagyon, de ahoz puskapor kell, s golyóbis. Esett fülemben oly hír is, hogy az Tisza mellett némely kurucok Nagyságod számára fogadgyák az hajdút, kik mind edgyig kurucok, ez hon­nét esett, én bizony nem tudhatom, mert én arrúl senkinek sem írtam, hanem hogy Nagyságodnak tartozó kötelességem szerint alázatoson váloszt adtam, s tudom pedig nyilván, hogy leveleim postára jutottak s Nagyságodhoz deveniáltak. Azomban ratione Hasznos 1 Nemes Vármegye által Kegyelmes Urunk eő Felsége parancsolattya mellett Bécsben ad Neo-Acquisticam Commissionem most is citáltatunk, a mint ezt is Nagyságod ex ejusdem benigni Mandati paribus his acclusis 2 méltóztatik megérteni. Kihez való ké­pest én az evocatiot contra dandam evictionem meam elkezdettem volna ír­ni; hanem mind hogy az egész Tiszántúl való föld ezen rósz hírek miatt olyan confusioban vagyon, hogy most a Tiszán által semmi levelek nem me-

Next

/
Thumbnails
Contents