Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1707

418 Fölséges Erdélyi Országló és Magyar Országi Vezérlő Fejedelem, Nagy Kegyelmes Uram. Nem kétlem, vette ekkoráig Fölséged kegyeimessen azon alázatos le­velemet, mellyben accludálva vala Méltóságos Magyar Országi Fő Gene­ralis és Locumtenens Uram eő Excellentiája Rabutin ellen való jövetelemet parancsoló ordere; kit is ha méltóztatik Fölséged kegy elmessen megtekén­teni, vagyon egy ollyas clausula benne, hogy a' midőn az ellenség a' sék [sic!] mezőségre ki nem jőne, hanem a' Duna mellett Péter Várnak 1 venné úttyát, tehát én in tali casu a' Vág mellyéki operatioknak nagy hátrama­radásával, s mellété való haszontalan időtültésemmel ne késérgessem, hanem ad priora térjek visza. Ezen parancsolatot midőn hadi consultatioink s az alkalmatosság szerint is kívántam volna observálnom, azalat Rabutin is általkültezkedvén a' Dunán, költözködése napján szállá igyenessen a' Duna partra a' pesti áldgyúk alá, szekerekkel vévén magát körül, accessussa sohonnan nem lehetet; hanem edgyütt Méltóságos Generalis Károlyi Sándor Urammal a' következendő napot, vagyis éccakát (...ki 2 jött volna), deter­mináltuk próbának idejének. Melly napra az ellenség is megindulván, lát­tatok ugyan úttyát erre adni, de hertelen csak elfordula, a Duna mellé vévén úttyát, mindenütt a' Duna mellet, s egyenes sen Kalocsának s Péter Várának, olly fortélyosan penig, hogy túl a' Duna, innént szekerei mellyékezik. Melly constitutiokra való nézve orderem, megedgyezet hadi determinatióink s a' Vág mellyéki constitutiok szerint én itten Túra nevő hellységnél a' reguláris truppokkal subsistáltam, s továb Rabutint ezekkel nem is késérem. Méltó­ságos Generalis Károlyi Sándor Uram penig ( adjungálva lévén tűlem eő Kegyelme mellé Csáki Mihály Uram az egész könyő haddal), megindult ellene olly szándékkal, hogy ha csak valamit végben vihetnek, még ez écca­ka megpróbállyák, s onnan Generalis Csáki Mihály Uram hozzám viszajön, s a lehozot hadakkal egyenessen megyek visza a Vág mellékére, repetálván ujjobban minapi félben szakasztot operatioimat. Károlyi Sándor Uram eő kegyelme penig, úgy látom, specialis ordere nélkül visza nem jön, noha bizonnyára job volna rebus hie stantibus et unitis viribus Starumberg 3 eilen operálódnunk, hogy sem haszon nélkül ezt nyomozni, s így mind ott, mind itt időtt vesztenünk; a' vagyis felosztván magunkat, Károlyi Uram maradhat­na a' Vág mellet, Ocskai Uram Morva ellen. Én penig már valaha egyszer, vagy csak praesentiámmal is, nyújtok egy kis consolatiot a' Dunántúliaknak, hová minémő szükség légyen által­menetelem, im Bottyán János Uram accludált levelébül 4 eléggé megértheti Fölséged, és noha Silesia iránt való parancsolattya is Fölségednek forog előttem, de mind a' végre, hogy máris azon tumultus a' Bécsi Udvartul sopiáltatva lenni hallattatik, 5 mind penig, hogy a' Dunántúli föld majd min­den ellenség kívül magábúl származó confusiokra nézve is csaknem kigázol­hatatlan labirintusban eset; méltób talán Kegyelmes Uram, ezt vagy csak sok

Next

/
Thumbnails
Contents