Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)
1707
402 etc. etc.), nekem Nagy Jó Kegyelmes Uramnak ő Excellentiájának alázatossan adassék. Ungvár vei ibi ubi. [Papírba nyomott gyűrűspecsét.] Méltóságos Fő Generalis, nékem Nagy Jó Kegyelmes Uram. Ajánlom Nagyságodnak mindenkori kész köteles szolgálatomat. Szintén die 2da Augusti estve 6 óra tájban vettem becsülettel Nagyságod Die 29. Juhi datált levelét. Melynek continentiáját világossan megértvén. De Kegyelmes Uram (amint tegnapi levelemben cum aliis occurrentiis bőven megírtam), se Fejérvárnál, se Budánál, legfőképpen Veres Martnál Pálfi gyűlevíz rác és horvát hadának híre nincsen; hanem minden bizonyai (amint a' Szigetségbűl bizonyos embereim referállyák, ráckevi szalagvardánk is írja), felnyomúlt és Sopron tájékára vette magát. Haiszter is így íratik formaliter: Hogy némely ingó bingo kevés számú hadával Győrön felyűl valami szoros helyen lappangana. De ez Kegyelmes Uram, bizonyos; nem tudatik, sub quo praetextu, a' Budához ennek előtte alászállétatott híd hajókat cum omnibus apparamentis, die 29. Julii hat vagy hét százig való német s rác a' Dunán alákésérte, sőt még mentiben a' Szigetségre excuralván ezen ellenség, némely helységeknek nem kevés károkat is tett. De még mind e' koráig is nem tudatik, mi vígre és micsoda had általköltözésére, és hol akarja általvetni ezen hidat. Más alámenendő ellenség corpussának hírét, ha csak szárnyon nem repült, ha máshonnan nem is, deputatus embereim által Budárúl meghallottam volna. Ugyan a' Szigetségbűl írja emiétett szalagvarda, hogy Ulmat a' Francia megholdoltatván, két millió pénzt is exigált rajta. Bottyán János Generalis Uram is eő Nagysága a' túlsó részen jó nyereségei vagyon. Mert némely német várasokat felvervén, gazdagétotta táborát. De mi Kegyelmes Uram, die 1. Augusti előbbenni szerencsés alapárunknak megadánk az árrát. Mert Tekintetes Nemzetes Vitézlő Szemere László Uram Solti Sánchoz mentiben megszaggata a' Jász Ezrét, négy zászlóallyat Czeglédi Mihál Fő Hadnagy Urammal a' Várasok oltalmára Kőrös tájára commenderozot; feljővén negyedfél százig való jó parippás rácság (elfajult hitetlen kémeknek árultatásábul), nem csak az elől bocsátott portásokat megverte, de még az corpusban lévő militiára is reá sokasodván, jóllehet primo impetu a' mieink megnyomták az eleit, de a nagyobb erő megindította őket, egész Kőrösig, Kőrössi felső Kapuig mindenűt a' hátakon ment az ellenség. Maga Czeglédi Mihál Hadnagyom is három Hadnagyokkal egyűt, sebekben esvén, Kiséri Tot Istvány nevű derék Hadnagyom halálos lővísben meg is hólt, egy Zászlótartót levágván, zászlóját elnyerték, mindenes tűi 15 jó katonám esset el. Illy jó gyümölcse vagyon a' megszaggatásnak. Kire való nézve kérem Nagyságodat alázatossan, méltóztassék az illyen Birgaderos Commendo Uraiméknak parancsolni, hogy így meg ne szaggassanak bennünket, nem bánom ezerestűl, ha legsulyossabra applicalnak is, kész vagyok. De illyen megszaggatást eleitűi fogvást szerencsétlenségnek lenni comperiáltam. Minthogy pedig Károly Sándor Uram ő Nagysága