Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1707

389 tiákrul, hála Istennek, az miolta ide lejöttem, igen megszűntek az Bácskassági Rácok excursioi, az hol is, az mint szüntelen referállyák embereink, az rácság nagy félelemben vagion az itt való hadak miatt. Méltóságos Generalis Károlyi Sándor Uramnak még semmi bizonyos hírét az Maros mellé való érkezésrül nem értettem, noha embereimet arra minduntalan jártatom. Az mint Nagyságod az minapiban az Regiment Listáját kívánnya vala, most kettőt alázatosan küldök Nagyságodnak, kiben mostani statussát, és az Nemes Vármegyékbül s Helységekbül kiálló portális számot is méltóztatik Nagyságod megérteni, úgy menni mondiros vagyon köztök, ki hol vette, és menni fegyveres. Most is mindenik Vármegyében tiszteim kin vannak recrutázni, és az széllengőket szedni. Menni mondir vagyon még készületlen, kit most készíttetek, mert az béllésvászon nem léte miatt eddig el nem készítethettem, az is alázatosan remonstráltatni fog Nagyságodnak, azokon kívül penig menninek kívántatik mondir, kik iránt is méltóztassék Nagyságod gratiose dispositiot tenni, és akar nyári páncélingeknek veres vásznot vagy bagasiat adatni, akar az mint Nagyságodnak teceni fog, tsak hogy ha azoknak, kiknek mondir nem jutót, páncélingek lészen, az mondirosoknak penig lesznek, azok addig elszaggattyák mondirjokat. Az Granateros Companiámnak nints mind fegyvere, az kinek vagyon is, mind az Csanádi Sáncban nyert rác fegyver, méltóztatnék Nagyságod flintákat adattatni nekik és jó patrontasokat, ezen mostani puskákat más companiákra osztatnám ki. Az melly companiák completálva nintsenek, azokat az Vármegyékbül hozandó recrutákkal completálom, mert kivált az Várossi és Pestvármegyei companiákat magokbul nem completálhatom romlott állapottyokra nézve, úgi ha kitelhetnék az 1300 ember, külömben penig nem hiszem, kitellyék, noha eléggé volnék rajta. Az melly Prodán nevű rác rab Hadnagiot Nagyságodhoz küldöttem Szőtts Farkas katonáitul, azon rác hadnagi tavai nyáron egi ketskeméti özvegi asszony fiát elvivén, úgy értette az anya, hogy eladták volna töröknek kilenc lovon, de azon rác azt mongia, ők megölték, az csongrádiakat is, minemő attestatiot írtak felőlié, alázatoson accludálom Nagyságodnak,

1 az anya síránkozássára, ha Nagyságod méltóztatik azon rácot severum examen alá vettetni, máskínt igen istentelen ember lévén, és híres nagy tolvaj ezen az Földön, könnyen ki nem vallya, ha tsak kemény examennel ki nem veszik tölle. Ha mi fog occurrálni erre alá, Nagyságodat minduntalan alázatosan tudóssíttom. Maradván Nagyságodnak Méltóságos Fő Generalis Uramnak alázatos szolgája Csajági János m. p. Kőrös die 22. Junii 1707. 1. Sem ez, sem az említett jelentések nincsenek ma már a levél mellett.