Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

35 Hadrovics László, A magyarországi szerb települések újabb szerb irodalma. Sz 72/1938/335-340. old. Koroknai Ákos, Gazdasági és társadalmi viszonyok a Dunai és Tiszai Határőrvidéken a 18. század elején. Bp., 1974. Reálisan megalapozott rajz a Határőrvidék katonáskodó és paraszti lakosságáról, gazdálkodásukról és politikai magatartásukról. A téma legújabb tárgyalása: A szerbek Magyarországon. Szerk. Zombori István. Szeged, 1991. A Szegedi Móra Ferenc Múzeumban rendezett tudományos ülésszakon hazai és külföldi szakemberek által tartott 9 előadás, a témára vonatkozó legújabb irodalmi utalásokkal. Urosevics Daniló, A magyarországi délszlávok története. Bp., 1969. Király Péter, Adalékok a magyarországi szerbek történetéhez. In: Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Bp., 1994. 165-171. old. Dankó Imre, Baja irodalma. Baja, 1957. Kőhegyi Mihály (szerk.), Baja története a kezdetektől 1944-ig. Baja, 1989. 200-215. old. Szerző Kiss Z. Géza. Inkább a szabadságharc előzményeiről, a kamarai igazgatásról, rácok betelepüléséről. A szabadságharc eseményeit csak kiadott források alapján, vázlatosan, több pontatlansággal tárgyalja. História Domus Bajensis. Chronik des Franziskanerkonvents in Baja. Hrsg. Kapocz Nándor, Kőhegyi Mihály. Bd. 1. 1694-1840. Baja, 1991. Türr István Múzeum. (Bajai dolgozatok 7.) Fenyvesi László, A magyarországi balkániak etnikailag heterogén társadalma (15-17. század.) In: VI. Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém 1988. november 15-16. Veszprém, 1989. 141-150. old. A téma rendkívül érdekes, hiszen történetírásunk úgyszólván csak katonai vonatkozásban tárgyalt e népcsoportokról (főleg a rácokról), pedig a katonáskodás mellett (és közben) ipari, földműves tevékenységet is folytattak, nem beszélve a marhatenyésztésről és kereskedésről, amelyben magyarok és rácok, balkániak tevékenysége összefonódott. Kár, hogy a szerző forrásadatokat, ill. jegyzeteket nem közölt. 4.6. Nógrád vármegye és a most Pest megyéhez tartozó maradvány Hont vármegye. E területnek csak az Ipoly folyótól és Szécsénytől délre eső része tartozik körzetünkhöz. Pest és Nógrád vármegye évszázadon át igen szoros kapcsolatban állt egymással, s ez a török kiverése után sem szűnt meg. Bay Ilona, Adalék a nagyréti Darvas család genealógiájához. Turul 1909 174-175. old. Dornyay Béla, Salgótarján két földesura II. Rákóczi Ferenc szolgála-