Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)
1706
354 Sümeg, 1706. november 13. Kókay Márton vicekapitány II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. Kóka helységet és Salm herceg hatvani házát kéri adományozni a maga és családja részére. Eredeti. MOL G. 19. RSzL II. 2. e/A. [Címzés:] Az Nagy Méltóságú Választót Vezérlő Erdélyi Fejedelem Fölső Vadászi Rákóczi Ferenc Kegyelmes Uramnak eő Fejedelemségének nagy alázatossan. Ibi ubi. [Gyűrűspecsét töredéke.] Kegyelmes Fejedelem. Nem kétlem, tudva vagyon Fejedelemséged előtt, mennyi üdőtűl fogvást hogy mindenemet elhagyván, Országunk s Fejedelemséged szolgálattjában ezen az földön minden népemel Tekéntetes Nemzetes Vitézlő Bezerédy Imre Brigadéros s Feő Kapitány Urammal foglalatoskodom, mindezeket továb is kívánnám ugyan utolsó csép víremnek kiontásáig contestálnom minden tehecségemmel, csak nyomorult s elhagyatot árváim oly subsistentiával lehetnének, hogy szegínyeknek koldulásra ne kölletnék jutni - kit nem reménlek ugyan, csak Fejedelemséged grátiája által is, mert tapasztalván már sokakkal tett irgalmasságát, melhez én is, mint érdemetlen alázatos szolgája ragaszkodván, alázatossan könyörgök, hogy énhozzám is, s úgy elhagyatot árváimhoz méltosztassék kegyes gratiaját mutatni, és azon Dunántúl Kóka névő 1 jószágocskát, mel is nem sokbúi álló, s mostanság sub manibus Fisci vagyon, emiétet árváimnak subs istentiáj okra (és mivel lakóhelemtül is megfosztattatván), Salmis Hercegnek 2 vagyon Hatvanban egy bizonyos kőháza, residentiájokra kegyeimessen conferálni. Melyért nemcsak én utolsó csöp vírem kiontásáig, de Isten eő Szent Felsége szegínyekkel teendő irgalmasságát ezer annyi szerencsékkel megáldgya, mellyeket is kívánván szívembül és maradok Fejedelemségednek legkisseb alázatos szolgája Kókay Márton vicekapitány m. p. Simeg, 13. Novembris 1706. 1. Az országrészt jelölő Dunántúl nem volt Kóka nevű helység. Természetesen itt a Pest-Pilis-Solt megyei faluról van szó, s a levélben szereplő Dunántúl csak azt jelenti, hogy Sümeghez képest a falu a Dunán túl feküdt. Az ilyen jellegű helymegjelölés a korabeli levelekben gyakori. 2. Carl Theodor Salm herceg, bécsi miniszter, I. József császár és király egyik nevelője, a hatvani uradalmat 1690-ben kapta.
