Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1705

289 344. Gyöngyös, 1705. október 18. Berthóti István Károlyi Sándornak: a fejedelem parancsára az ezredekkel megindul Szolnok fele, utasítást kér, hogy merre vegye útját. Eredeti. MOL P. 396. Károlyi es. lt. Ap 1. AcRa Ser. I. 1705 okt. Fase. 3. C. 8. [Címzés nincs.] Méltóságos Generalis Uram. Kegyelmes Urunk parancsolattyából melletem levő ezerekkel holnap reggel indulok innen Szolnok fele úgy, hogy Nagyságoddal megegyezhessek. Kérem Nagyságodat, méltóztassék tudósítani, mely felé vegyem utamat. Maradván Nagyságodnak köteles szolgája Berthóti István m. p. Gyöngyös Die 18. Octobris 1705. 345. Debrecen, 1705. október 19. Károlyi Sándor II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. Az ellenség útja még bizonytalan, ha Debrecennek jön, a város élelemkészletét elpusztítja, de előbb lemegy Karcag fele a pusztára a német felderítésére. Ellátási gondjai. Eredeti. MOL G. 15. RSzL I. 1. Caps. B. Fasc. 22. [Címzés:] Méltóságos Erdélyi Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferenc Nagy jó Kegyelmes Uramnak eő Nagyságának. Károly. Cito Cito Cito Citius Citius Citius Citissime Citissime Citissime. [Gyűrűspecsét.] Méltóságos Fejedelem Nekem Nagy Jó Kegyelmes Uram. Kegyelmes Uram, mindeddig bizonyos nem jött az portásoktul, hogy ha megindult-e? s Karcag fele-e? vagy sem. Ezen föld, Istennek hála, jól elment, nem hittem volna, hogy Debrecen illy puszta tudgyon lenni, azt bánom, hogy minden elég vagyon benne, csak az Commissariatusnak az sok liszti, életye az Városnak, külön elhordatnom lehetetlen. Ha látom, hogy az ellenség ugyan csak neki jön, bizony nem tudom, mit csináljak, gondolnám, job volna egyszer meghalni, mint kétzer. Bizony, az helyt is szánom, de az jószágot is szánom az németnek, az eb tagjának. Én lemegyek Karcagig ujobban az pusztára, kenyerem nem lesz, az hatvani