Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

26 Márki Sándor, //. Rákóczi Ferencz. I. köt. Bp., 1907. 333-351. old. Két fejezetben tárgyalja a bácskai hadjáratot és a rác problémát, a megegyezési kísérletekkel. Bő irodalmi utalás. - III. köt. Bp., 1910. 69-122. old. Részletesen szól Rákóczi tevékenységéről a romhányi csatától 1710 júliusáig; tárgyalja Szolnok építését; hadak átköltöztetését a Dunántúlra; a pestis terjedését. Bő irodalommal és levéltári utalásokkal. (Ism.: Gombos Albin Sz 45/1911/538-549. old.) Gorzó Nándor, Halavány kép a Rákóczi-korbéli Pest vármegyéről. In: Gyöngyösi Társaság Almanachja. Bp., 1935. Markó Árpád, Herbeville marsall útja Erdély felé 1705 őszén. HK 34/1935/41-62. old. A császári sereg Komárom felől jőve 1705 augusztus végén Pestnél kelt át a Duna bal partjára, s a Duna-Tisza közén, a három városon átvágva Algyőnél október 9-dikén váltott partot a Tiszán. Makkai László, Pest megye története. In: Pest megye műemlékei I. Bp., 1958. A Rákóczi-szabadságharcról 126-128. old. Az akkor uralkodó szemlélet: a mezővárosok (csak Cegléd és Nagykőrös, mivel a mai megyehatárt vette alapul), „hazafíatlanok", a zsellérek és a szegények a közdelem igazi motorjai. Csak kiadott művek alapján, elnagyolt előadás. Eperjessy Géza, Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686-1848.) Bp., 1967. (Ism.: Nagy István Sz 103/1969/771-773. old.) Nóvák László, Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából. II. Szerk. Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1979. 461-584. old. Rácz István, A tanyarendszer kialakulása. In: Pölöskei Ferenc-Szabad György (szerk.,), A magyar tanyarendszer múltja. Bp., 1980. Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novak László és Selmeczi László. Nagykőrös, 1986. (Acta Musei de János Arany nominati. IV.) N. Kiss István, A kézműiparosság helyzete Magyarországon 1707-ben. In; VI. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém 1988. november 1516. Veszprém, 1989. 15-30. old. Bár a szerző országos méretekben tárgyalja a témát, de jelentős teret szentel Pest megye, Kecskemét, Nagykőrös, Szentendre városok iparosaira, létszámukra, tevékenységük alacsony szintjére, sőt néhány szomszédos megyét (Kishont, Nógrád) is érint. Esze Tamás, Rákóczi kurucai Pest-Buda falai alatt. Budapest 1946 II./3. 89-93. old. Két irat facsimiléjét közli a Károlyi levéltárból: Buda, 1710. július 19. A budai generális Károlyi Sándorhoz rabok szabadulásáról; és Pest, 1710. november 14. Gróf Pálffy János hódoltató levele Szabolcs vármegyéhez. - Esze Tamás 1955-ben említi egy kéziratát: Rákóczi kereskedelmi kapcsolatai Pest városával 1710-ben. Ez tudomásom szerint nem jelent meg, a szerző halála óta a kéziratról semmi tudomásom sincs. Nagy Dezső, Cegléd irodalma 1844-1958. (Helyismereti bibliográfia.) Bp., 1960. Soksz.