Szakály Ferenc: Pest–Pilis–Solt megye XVI–XVII. századi dica– és dézsmajegyzékei - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 1. (Budapest, 1995)

Bevezetés

Bevezetés Az alábbi forráskiadvány az előkészületben levő Pest megyei történeti monográfia török kori részéhez kíván — elsősorban település-, népesség-, birtoklástörténeti — adalékokkal szolgálni. Felöleli valamennyi számunkra jelenleg hozzáférhető a) állami (dicalis, portalis, rovás-) adó-jegyzéket b)egyházi tized(decima-, dézsma-) jegyzéket, pontosabban: tized-bérbeadási (arenda-) jegyzéket az egykori Pest-Pilis-Solt megye, illetve — mivel más, e megyék területén érdekelt püspökségből (az esztergomi érsekség, veszprémi püspökség, kalocsa-bácsi érsekség) ilyen dokumentumokat egyelőre nem találtunk — a váci püspökség területéről. A közlésből csupán azokat a darabokat rekesztettük ki, amelyek a meglevő ugyanazon évi dika- vagy árendajegyzékhez képest nem szolgálnak újdonsággal, illetve amelyeknek többletinformációit — elkülönítve ugyan, de szervesen — bele tudtuk illeszteni valamely másik, teljesebb jegyzékbe.^ A felölelt időszakban (1550-1686) a jelzett terület^ teljes egészében szoros török megszállás alatt állott, vagyis: hódoltságnak számított, minek következtében a megszálló hatóságok is többször összeíratták. A Pest és Pilis megye területét magában foglaló Budai Szandzsáknak (a budai pasa felügyelete alatti szandzsák),' illetve a Szegedi Szandzsák — Solt megyével nagyjában-egészében azonos — kalocsai és solti náhijéjának" török adóösszeírásai 1 Vö. pl. az I/5a. számú forrással. 2 Pest és Solt megye a Duna-Tisza-közének mintegy Vác magasságától Kalocsa vonaláig tartó részét foglalta magába, amelybe keleten Külső-Szolnok megye, délen Csongrád megye néhány helysége és a Kiskunság ékelődött. A Kiskunságot időnként úgyszintén a megye részének tekintették. A két megye területe legészakibb pontján volt a legkeskenyebb, ahol Vác magasságában a Dunától 50 km-re már Heves megyei, illetve jászsági helységek sorakoztak. (Szélessége másutt elérte, sőt meghaladta a 100 km-t.) Az uniált megye harmadik összetevője, Pilis megye nagyjában-egészében megegyezik a későbbi Pest megye szentendrei járásával. 3 Az 1546. évi és 1562. évi tahrir defter teljes terjedelmében kiadva: Káldy-Nagy Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546-1562). Ankara, 1971. (Ankara Universitesi dil veTarih-cografya fakültesi yayinlari 177.), az 1559. évi ugyancsak teljes terjedelemben: Uö.: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. (Pest megye múltjából 3.); Ezek, valamint az 1580. és 1590. évi tahrir legfontosabb népesség- és gazdaságtörténeti adatait összesítette: Uő.: A budai szandzsák 15461590. évi összeírásai (Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok). Budapest, 1985. (Pest megye múltjából 6.); Jó remény van arra, hogy hamarosan valamennyi tahrir defter személynévanyaga is hozzáférhetővé váük majd e sorozat hasábjain. 4 Vass Előd: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása. Cumania (A Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve) 6(1979) az 1560. évi tahrir e két náhijéja kiadva: Uő.:írű/ocía/röm)'^faíhefc