Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi kara - ülések, 1945-1946

1945. október 26., 1945/46. tanév második rendes ülése - 1945. november 30., 1945/46. tanév harmadik rendes ülése - Az elnök az ülést megnyitja. - Miniszteri leiratok: - Rektori átiratok: - Magántanári ügyek: - Hallgatói ügyek: - Berekesztés: - 20. Az ülés berekesztése.

- 4 ­a természettudományos kutató munkát vég- ző egyetemi ny«tanároknak arra, hogy rövidebb /1-3 hónapos/ külföldi tanul­mányt végezhessenek bizonyos speciális kérdés megismerésére. Az utazás alkalmá­val létrejövő személyes érintkezés, a külföldi munka megismerése, a laborato-. riumi technika helyszíni tanulmányozása sok lehetőséget adna a magyar kutatások fejlődésére, de egyben a szoros kapcso­latok megszerzésére is. Az egyetemi ny.tanárok és idősebb assistensek számára tehát évente bizo­nyos száma /:pl*minden fakultásnak éven­te 1-2:/ utazási dijat kellene adni. A dijat tudományos munka elismerése gyanánt lehet megadni, hogy a versenyből minden más tényező kiiktatható legyen. Az utazá­si dij elég bő legyen ahhoz, hogy külföl­dön a magyar tudományt kellőkép represen- tálni lehessen. Eddig Magyarországon az elméleti tudo­mányt művelő egyetemi ny.tanár olyan sze­rény dotációban részesült, hogy alig tu­dott akkora áldozatot hozni, amelyet egy komolyabb külföldi ut jelentett. Ennek volt az eredménye, hogy az assistensi évei­vel szemben - amikor valamilyen ösztöndij segítségével kielégíthette külföldi tudo­mányos érdeklődését - az egyetemi ny.ta­nári kinevezése után már alig jutott hoz­zá a külföldi tanulmány úthoz és itthoni ’’megülésre" volt kárhoztatva. Nem szüksé­ges rámutatni, hogy az ilyen elszigetelő­désnek milyen káros következményei voltak az itthoni tudományos oktatásra és a ma­radi légkörnek a kilakaulására. A tudomá­nyos fejlődés szempontjából az egyetemi tanár külföldi útja ép olyan fontos, mint a régi építkezésű lakásnak a napfény és a szellőzés. 6./ Csak másodsorban jön szóba az e- gyetemi tanárok külföldi csereutjammert

Next

/
Thumbnails
Contents