Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi kara - ülések, 1945-1946
1946. július 26., 1945/46. tanév tizedik rendes ülése - Az elnök az ülést megnyitja. - Távolmaradók felsorolása. - Miniszteri leiratok: - Rektori átiratok: - Tanszéki ügyek: - Magántanári ügyek: - Folyó ügyek: - Hallgatói ügyek: - Indítványok: - Berekesztés: - 19. Az ülés berekesztése.
r-20versenyképességünk a "bécsi egyetemmel szemben mindig háttérbe szorul, Högyes is aszal Vigasztalja magát, hogy ezt a kapcsolatot egyetem és közkórház között e- löbb-utóbb meg fogja hozni, nemcsak a közoktatási szükségesség, hanem a kény- szerűség is. Szerencsésebben indult el 1872-ben a kolozsvári orvosi fakultás, amely birtokába vehette az I,Ferenc császár alapitotta Karolina közkórházat, “köz- oktatásügyi és a belügyminiszter elvben elhatározták, hogy együttműködve létesítik az uj kórházat* Azután évekig nem tudtak egymással megegyezni és állandóan „ elhalasztották ennek az annyira fontos problémának megoldását és végre csak 1891- ben vették újra fel a megbeszélésnek fonalát és 1895-ben hatalmazta fel a király a belügyminisztert arra, hogy adja át a Karolina kórházat a kultuszminis zternele. í %yet s mást kikötöttek, igy nem nevez- ték a kolozsvári orvosi fakultás kórházait klinikáknak, hanem továbbra is Karolina kórház maradt. Azután, hogy a belügyminiszter továbbra is ellenőrzése a- latt fogja tartani a közkórházi működést és ő fogja meghatározni az ápolási dijat. Külön adminisztrativ kórház igazgató ál- r lást szervezett a kórház élére. A klini- | ka igazgatókat teljesen mentesítette az adminisztrációtól, Kolozsvár városa már néhány év múlva követelte a kórháznak tó fertőző osztállyal való bővitését. Nem is volt még egy egyetem, amelyben város és orvosi fakultás mélyebben és jobban összeforrott volna» mint Kolozsvárott, ahol a két város egy magasabb és egységesebb cél érdekében együtt működött. Számos példát lehetne felsorolni arra, hogy egyetem orvosi fakultásait, nevezetesen klinikáit nem egyedül a kultusztárca létesiti és fejleszti, ellenIA
