Pécsi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kara - ülések, 1949-1950
1949. december 1., 1949/50. tanévi harmadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása.
- 6 aszal as eljárásáéra! hogy a 4. fejezet 66-69. lapjain amit tetéz mindengondokolás nélkül tárgyalja as 1946: I. t.c. praeambulumában deklarált szabadságjogokat, ami egyáltalán nem' tartózik a tárgyhoz. egész dolgozatot a gondolkodás fegyelmezetlensége, sek ro ellen való vetés jellemzi. Csali néhány kirivo példát hozok fel. "a magyarság történelmi utmeseje" /4/, "itt áll előttünk az államfői jogkörök közül a király jogállása a maga teljes kibontakozásában" /46/, összekeveri az alkotmány formát és a körmanyf ormát /?/, téves az a megállapít ás a, hogy a magyar pragmatioa Sanctio' alapelve szerint "a sorrenben a férfiak megelőzik a nőket" /18/, mert ez a rend' csak a főágakon belül érvényesült, ilyen megállapításai vannak: "az állami egységet, a nemzeti öntudatot és önérzetet áz államban személy szerint az államfő képviseli." /2o/ Még mindig a belső államszerződések tanánál tart, amit már a haladó tudomány régen megcáfolt. Tudatlanságból azután errevo- natkozólag ilyen meg állapításra- ragadtatja el magát: "ITem hiányolom a királyságot /személytelenség helyett mindig elsőszemélyben beszél!/, csupán vissza akarok térni arra az előbbmondott és igen sok közjogi vitára okot adó felfogásra, hogy a nemzet egésze és as uralkodó kö ött kötött belső államszerződés nem jogforrás, még akkor sem, ha alkotmányos ,rendünket az évszázadokra meghatározza, viszont 25 éven keresztül senkinek eszébe sem jutott a sebtiben megalakított /igy!/ 120. évi I. t.c. jogforrási jellegét megdönteni, ezzel pedig sikerült volna közjogi rendünket a modern alkotmányos felfogás szellemében megváltoztatni."/22/ Téves az a megjegyzés is, hogy a diplomáciái testület feje rendszerint a pápai nnneius /31/, mert ő is csupán anssienni- tásánál fogva.lehet. Helytelen egy mondatba foglalni, hogy a király és a kormányzó nem volt felelősségre vonható /32/, mert a király felelőtlen. Jogi müveletlenségre vall az ,a megállapitása, hogy: "A király kiemelkedik az államban, ő a legmagasabb rendű jog személy" /34/. Hi"szent és sérthetetlenség! jogokról, felej ogoknál bás a tiszteleti f | H I lőtlenségi jogokról és az apostoli felségiség jogáról beszélni /35/. Helytelen az az állitása, hogy az apostoli királyi cimet II..Sylvester adományozta /35/.. Helytelen az a megállapitása, hogy "az 1791: üli. t.c. óta csak koronás király szentesíthet törvényt" /37/. E törvény • csupán a szokás jogilag régóta, érvényesülő jogszabályt foglalta újból formába*. Ilyen mondatai - vannak., amelyek mind tartalmi, mind stiláris szempontból kifogásolhatók: "A királyt az ox"-szággyuLes^ körüli különös jogállása az országgyűlés működtetése korul illetik meg, melyek az országgyűlés összehívásában, elnapolásában, berekesztésében, felosztásában és a felsőházban- való ..kinevezési jogában mutatkoznak" /37/. A király csak a főrendiházba /és nem-bán/ nevezetű ki tagokat, az alany és állitmány nemegyezése jő néhány helyen előfordul a dolgozatban /47, 68, 70 stb./. Egyáltalán nem boldogul az államhatalmak tanával. Helyteleníti stein felosztását, de ugyanakkor az 1791: HIl. t.c. ÖLlás- pontját is kifogásolja, s mivel téves as a-nézete, hogy az ,1869: IV. te. a bíráskodást a végrehajtástól /nem pedig a közigazgatástól/ különíti el, a kormányzással sem tud mit kezdeni /39/• A kormányzati felségjogokról azt mondja, hogy azokat nem lehet kifejezetten a végrehajtó hatalom funkciói közé sorolni /40/. Téves az a nézete is, hogy. a király legszemélyesebb jogait egyedül gyakorolja /43/. Az
