Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi / Közigazgatástudományi kara - ülések, 1948-1949

1949. augusztus 31., 1948/49. tanévi tizenhetedik rendkívüli ülése

t

I

m 2 «*

mindin szellemes ötletek kellenek, amelyeket átfonó szemlelet, ^yal:orgiát i érzek cs a tárgyi iyazsán ösztönös megérzése tesz lehetővé, Ezer ' az utón a konjukturális statisztika statisztikai adatfelvételeket koz'dC" mónyez, mert fontos adatyyüjtcsek lehetősedet cs szükségességét ncnin- dokolja és iny fokozatosan pontos szánokat tesz a megközelítő bccsíós'ck helyére, Fellner Frigyes kidolgozta a nemzeti jövedelpnszánitás öbjckíí tiv módszerét, amelyet az anyol jövedelenszánitás eyyik lo~monyobh h'i* resséye, Josiah Stamp elismerő hányon a jövedclemszánitás magyar mód« szerének nevezett el® Ez a jövedelenszdmitáei módszer kényszeritette ki a mayyar termelési statisztika nayy fejlettséyct, ami nélkül viszont a mayyar jövcdelen«számitds nem tudott volna olyan sikerrel járni és olyan elismertetéshez eljutni, mint amilyet nemzetközile^ tónyley elért Ez az Objektiv jövcdelenszánitósi módszer aztán különösen akkor bizo-' nyúlt eredményesnek ős hasznosnak, amikor a tervnazdasán uralkodó f mája, a közronti tervezés nem-indulhatott ki másból és nem támaszkod-, hatott másra, mint epren az Objektiv módszerü jövedelemszámitösra* Feli ner Frigyes két másik nayy kezdeményezése közül az e~:y.ik a nemzetközi fizetési mórién nenállaritásóra, a másik pedin az adótehermenoszidgrn vonatkozik, Dr, Szigeti Gyula különösen a nemzetközi fi zetcsi mérlen * me""dll^pit'sa tekintetében bizonyult Fellner Frigyes konnenlália tanítványának, .mert , mondhatni, ezt választotta fő kutatási tárgykörének és ebben mesterét volósánnal felül is múlta. Nem férhet kétséy ahhoz, ho'ny dr, szigeti Gyula a ma-yarorszdyi nemzetközi fizetési mérlep priblémd- inak:ionalamosabb ismerője® A mamyar fizetési mérley mendllapitása az *

Ő avatott kezeiben volt két évtizeden keresztül és ezirányu kurültckidv téset, alapos tudását cs teljes td, jé kozott sánát mutatják azok a tanuld nányok, amelyek 7/L9 7/2 és 7/5 serszán alatt vannak becsatolva cs Kai- ryarorszám nemzetközi fizetési mérlenének alakulását 1925-ban és 1924~b valamint 1951-í'hon tárgyalják, de egyben számszerűen men is határozzák;

A palás-Heiler emlékkönyvben neyjelent tanulmd.ny 1926 és 1955 között' óvről-cvre mutatja be a mér lenalakulást az első világháború utájai Ha- ' yyarorezáy fizetési mcrleye^yensulykérdcsének teljes problémátikája ki« séretében. Ennek az utóbbi tanulmánynak minteny kieycszitője a Mevyar* Statisztikai Szemle 1958* ovi Szent István számlában menjelent tanulná-* nya, amely "Nenzeti jövedelem, nemzeti vayyon és fizetési mérley# cím ' alatt, mint látható, nemcsak a fizetési mérlen.yel, hanem a nemzeti jövő delem és vayyon kérdésével' is fonlalkozik, lénye neben a Fellner Friyyt>s nyomdokain. Uyyancsak 1958-ban zajlott le a Hanyár Statisztikai Társnő sápnak Fellner Frinyes elnökletével tartott ankétja WA nemzeti jövede- lenszámitás és az adó statisztika problémái* cinén, amelynek előadója * dr, Szincti Gyula volt, ami* már nanában véve ■ is-sokat mond* Ehhez azorw ban méy azt is hozzá kell tenni, ho;*y dr. Szigeti Gyula előadói előterjesztése, amely 12 nyomtatott oldalra terjedt és 2 nyomtatott oldalt meghaladó zárószavai a valóban válogatott szakértő hozzászólók és sz^k- értő hozzászólók ós szakértő hallnátósáp körében általános elismerést' és tetszést arattak. Az ankét teljes anyana a rendező társasán kiadván nyai sorozatában mint 12.sz. kötet jelent men 1958-*ban. Amikor a na~yaÍL viszonyokhoz alkalmazott Fellner féle módszert kényedében a Kanyar Gazdaságkutató Intézet is átvette és ezt igyekezett tovább fejleszteni, Hanyarorszán 5 éves vizlasáni terve pedin 'legújabban az utóbb említett Intézet nemzeti jövedclemszámitási adataiból indult ki, akkor szihfejoo valósítva, látjuk azt a proyrammot, amelyet .dr. Szinety Gyula ^1958“ör\h nana ele tűzöttj amikor a következőket állapította mcy? "Abból a colból hony a nemzeti jövedelemre vonatkozó és adrokonternészettí számitdsoknak gyakorlati köznazdasáni jelentősóno mólyebb ne vilávitást nyerjen, hely' valónak találták, ho;y a tárgyalásaink befejező rószében szőnyegre hozzuk azokat a .tanulsánokat* amelyek a fontos nemzeti és yazdasáypolitikm

%