Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948
1948. május 26., 1947/48. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Megemlékezés Pázmány Zoltán, a római jog. ny. r. tanárának, az egyetem volt rektorának és dékánjának haláláról. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Jelentés az 1947/48. tanévi pályamunkák bírálatáról. - 6. Az 1948/49. tanévi pályamunkák megállapítása. - 7. Jelentés az 1948/49. tanévi alapvizsga bizottságok megalakítása tárgyában. - 8. Jelentés az 1948/49. tanévi lektori megbízások tárgyában. - 9. Előterjesztés az 1948/49. tanév I. félévére szóló tanszék helyettesítések ügyében. - 10. Az 1948/49. tanévre szükséges könyvtárkezelők újból való megválasztása. - 11. Gárdos János állampénztári tiszt felvételi kérvényének levétele a napirendről. - 12. Az Orvostudományi Kar javaslata az ez évi Egyetemi Tanács mandátumának meghosszabbítása tárgyában. - 13. A szociális tanfolyam utólagos záróvizsgájának engedélyezése tárgyában beérkezett kérelmek ismertetése. - 14. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 15. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 16. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 17. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 18. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. A munkástanfolyam vizsgaidőpontjainak meghatározása. - Az ülés berekesztése. - 1947/48. tanévi hetedik rendkívüli ülése, 1948. június 1. - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Csekey István ny. e. tanár dékánná választása az 1948/49. tanévre. - Négy rektorválasztó elektor megválasztása. - A könyvtár bizottságba egy rendes és egy póttag kiküldése. - Az ülés berekesztése.
- 11 és az erkölcs lényegére vonatkozó elvi természetű fejtegetések. Csak természetes, hogy ennek következtében a feladatot sem oldhatta meg tudományos igénnyel: a jog és az erkölcs egymáshoz való viszonyának tisztázását. • * A pályaműben történeti és valláserkölcsi megállapitások követik egymást minden rendszer nélkül, a kazuisztikus tárgyalási móa nem vesz sehol határozott irányt s a téveteg, példálózó tárgyalásnak sehol sincs tudományos, elvi alapja. Mindezeken felül a pályázó nagyon kevés müvet olvasott s azok között is alig van olyan, amely sajátképen a tárgyra vonatkoznék; a szaktanár álláspontját pedig egyáltalában nem ismeri. ezekre tekintettel a pályamunkát sem a pályadíj kiadására, sem dicséretre nem tartom javaslatbahozhatónak. Dr. Losonczy István ny.r.tanár. Hozzájárulok, dr. óriás Nándor ny.r.tanár. A "Iustitia" jeligéjű pályamunka nem felel meg az alaki és tartalmi tagolás elemi tudományos követelményének sem. A pályamunkában sem gondolatmenet, sem tudományos objektiv értékű állitás- megalapozás, okfejtés nem található. A római katolikus álláspont szempontjából helytálló megállapitásait kivétel nélkül Szent Ágoston és Acquinoi Szent Tamás müveiből, illetőleg Horváth Sándor idézett müvéből meriti. Az általános emberi erkölccsel, a vallásos világnézettől függetlenül, épugy nem foglalkozik, mint az individuál- és szo- ciáletika szétválasztásával, vagy az utóbbi megfelelő értékesítésével a jog és erkölcs viszonyának felfejtése céljából. Ezenfelül a pályázó az erkölcs cimén úgyszólván kizárólag a természetjoggal foglalkozik és nem a jog és az erkölcs, hanem a természetjog és a jog összefüggéseit vizsgálja. De ez utóbbit sem szerencsésen, merthiszen csak egyetlen - és szerinte objektiv - természetjogot ismer; a katolikus egyház természetjogát. íd az már elkerüli a figyelmét, hogy - az értékeléstől függően - sokféle, és a természetjogi rendszer kialakítója szempontjából abszolút érvényű, természetjogi rendszer alkotható, áppen ezért még kevésbbé foglal- . kozik a természetjoggal általában, holott arról még lehetne szó, hogy a jog és az általános természetjog viszonyát vizsgálva általános érvényű es a tárgy szempontjából használható megállapításokat tehes en. be ha még gondolt volna is erre a pályázó, akkor sem a kitűzött feladatot: a jog és erkölcs viszonyának felderítését oldotta volna meg, hanem a jog és a természetjog viszonyának kérdését tisztázta volna, tehát ebben az esetben is teljesen célját té-
