Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948
1948. április 22., 1947/48. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Bizottsági jelentés a tanulmányi és vizsgarend szabályozása tárgyában. - 6. Bizottsági felterjesztés az egyetemek jog-és államtudományi karainak átszervezése tárgyában. - 7. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanácsi előterjesztésének ismertetése az egyetemi tanárok és egyéb egyetemi alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása tárgyában. - 8. Előterjesztés a Sub Almae Matris doktorráavatás szabályzatával kapcsolatban. - 9. Az 1948/49. tanév I. félévi tanrendtervezet bemutatása. - 10. Előterjesztés Zékány László román rendszerű államtudományi kiegészítő szigorlatokra bocsátása iránti kérelme tárgyában. - 11. Előterjesztés Malisza Tibor jogszigorló statisztikai diplomavizsgájának beszámítási kérelme tárgyában. - 12. Előterjesztés dr. pol. Migléczy Ferenc jogszigorló szigorlati elbocsátása iránti kérelme tárgyában. - 13. Előterjesztés Németh elemér és Bartal János joghallgatók utólagos dékáni aláírás engedélyezése iránti kérelme tárgyában. - 14. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 15. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 16. Dr. Auer György c. r. tanár előadását a Kar a Jogász Szakszervezettek közösen szervezi. - Az ülés berekesztése.
- 8 Az előbb elmondottakat jobban megvilágíthatja a konkrét példa. Az első három tanév, mindegyikének vannak alap vizsgatárgyai. Természetes, hogy a hallgatóság mindegyik tanévben az alapvizsgatargyakat részesíti előnyben; az alapvizsgák letétele után pedig mindig az elottelevo uj feladatokra fordítja figyelmet* Ezt a kézenfekvő összefüggést a jogi oktatás uj rendje már azzal is megzavarja, hogy a második alapvizsga tárgyait részben az első tanévbe helyezi és ugyanezt, teszi a harmadik alapvizsga tárgyaiból a magánjoggal annak a második tanévbe való részleges áthelyezésével. Ezt a máris zavaró helyzetet most a kis- és mellékkollégiumok rendszere tovább fokozza. Most ugyanis az első ás második alapvizsga tárgyainak kis- és mellékkollégiumai a harmadik és negyedik tanévbe helyeződnek át és ezzel mindenekelőtt zav rják a harmadik alapvizsgára való készülést. A harmadik és negyedik tanévbe azonban nem csupán az első és második alapvizsga tárgyainak kis- és melléi-kollégiumai jutnak, hanem az első és második tanévbe helyzeti egyéb főkollégiumok kis- és mellékkollégiumai is. Nagyon félő, hogy ilyen körülmények kozott a kis- és mellékkollégiumok hallgatása tulnagy áldozatot kíván az egyetemi hallgatóktól, őket az összhangzatos élőké zületben zavarja és a vizsgák elérhető sikerében is hátráltatja. A hallgatóság tehát a kis- és mellékkollégiumok ilyen rendszerével nem segítséget kap, hanem inkább hátrányt szenved, nincs alkalma elmélyülésre, hanem csak inkább összezavarodik. Eddig is tapasztalható volt, az egyetemi hallgatóság az alapvizsgával nem terhelt negyedik tanévet használta fel arra, hogy a szigorlatokra fokozatos előkészületen felül hajlamainak engedjen és azokat a tárgyakat, kis- és mellékkollégiumokat részesítse előnyben, amelyek spontán érdeklődését felkeltették. Az elmondottak arra a megfontolásra késztetnek, hogy kívánatos lenne a tanévek mindenikét meghatározott tárgykörökre szigorúan specializálni olymódon, hogy nemcsak a főkollégiumok osztatnának el arányosan a tanévek között, hanem az ezekhez a főkollégiumokhoz tartozó kis- és mellékkollégiumok is. Hogy pedig az alapvizsgatárgyak ne versenyezzenek aránytalanul a csupán szigorlatokon sorrakerülo főkollégiumi tárgyakkal, kívánatosnak látszik az alapvizsgatárgyak és nem alapvizsgatárgyak közötti különbségnek elejtése, ami csali úgy érhető el, ha minden tanév vegén az illető tanévre eső valamennyi főkollégiumi tárgyból egya
