Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948

1948. március 17., 1947/48. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 6. Javaslat a magyar-lengyel kultúregyezmény tárgyában. - 7. Miniszteri rendelet ismertetése a kis-és mellékkollégium ügyében. - 8. A Csehszlovákiában tartózkodó Pázmány Zoltán nyugalmazott ny. r. tanár nyugdíjának folyósítása ügyében. - 9. Előterjesztés dr. Hajdu György igazságügyi államtitkár egyetemi rendkívüli címmel való kitüntetése tárgyában. - 10. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár azonnali hatályú elbocsátása miatt a megüresedett Közgazdaságtan- Pénzügytani Tanszék betöltése. - 11. Előterjesztés Lakatos L. István kérelme az 1944/45. tanév I. félévének utólagos dékáni lezárásának engedélyezése tárgyában. - 12. Előterjesztés Nagy Dezső kérelme félévének utólagos dékáni lezárásának engedélyezése és rendkívüli félévének rendes félévvé nyilvánítása tárgyában. - 13. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 14. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 15. Előterjesztés a Pécsi Tudományegyetem Gazdaságjogi Intézete alapításával kapcsolatban. - Az ülés berekesztése.

- 19 A Kar folyan odó aziránti kérelmét, hogy 7 rendes jogi féléve és a 329/1945-46. D.sz. kari határozattal az 5100/1945. M.E.sz. rendelet értelmében már elengedett egy félév alapján az 1947-48. tanév II. felének szabályszerű befejezése és lezárása után részére a végbizonyitváy kiadassák, teljesithetőnek találja.

15./ 308/1947-48. D.sz. Az elnöklő dékán felkérésére Rudolf Lóránt ny.r.tanár "A Pécsi Tudományegyetem Gazdaságjogi Intézete" alapitásával kapcsolatban az alábbi előterjesztést teszi:

Mélyen Tisztelt Jog- és Államtudományi Kar!

Az első világháborút követő évek társadalmi, gazdasági és jogi fejlődése a kereskedelmi, helyesebben a vállalati jog terén egy újabb: a gazdaságjogi szemléletet termelte ki. a szemlélet domborítja ki a maga teljességében azt a régen is felismert tételt, hogy a jogszabályok nem élnek önálló életet, hanem arra hivatottak, hogy az életviszonyokat észszerűen és méltányosan rendezzék biztosítva egy észszerű és igazságos jogrendet. Rendkívül fontos tehát nemcsak a jogszabályok jogi és gazdaságpolitikai indokainak felismerése, hanem a már tárgyi jogot képező jogszabályok gazdaságpolitikai hatásának és ezek kölcsönös befolyásának felderítése is. Ennek folytán a jogszabályok)tónak és alkalmazónak egyaránt szintézisre kell törekednie, mert különben a tárgyi jog a gazdasági élet kerékkötőjévé válik ahelyett, hogy annak fejlődését biztosítaná.

Azok az okok, amelyek az első világháborút követő időben a gazdasagjogi szemléletet kialakították, napjainkban még sürgetőbb erősségben jelentkeznek e gazdasági szintézis kialakítására és kitereb^lyesitésére.

Azeket a hatványozott mértékben megszaporodott feladatokat az állami szevek az egyetemi intézetek szintézisre törekvő és egyben gyűjtő munkát végző tevékenysége nélkül úgyszólván képtelenek megoldani. Ugyanis kétségtelen, hogy a tudományos gazdaságjogi kutatás módszerei elsajátításának alapjait csak az egyetemi oktatás keretében lehet sikeresen biztosítani. £p annyi-