Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948

1948. február 18., 1947/48. tanévi negyedik rendkívüli ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Javaslat az egyetem elnevezése tárgyában érkezett rektori átirat ügyében. - Az 1948/49. évi kari elemi költségvetési előirányzat ismertetése. - Az 1947/48. tanévre eső javadalmak felosztása. - Javaslat dr. Hajdú Gyula igazságügyi államtitkár rendkívüli egyetemi tanári címmel való kitüntetése tárgyában. - A szociális tanfolyam könyvtárának együtt tartása a Nemzetgazdasági és Szövetkezettudományi Akadémia könyvtárának alapjául. - Az ülés berekesztése.

temi Tanácsnak ly48. évi február hó 12-én tartott III. rk. ülésén történt, amikor az elnöklő rektor azt a javaslatát terjesztette a Tanács elé, hogy egyetemünket Semmelweis Ignácról nevezze el, s mielőbb eszközölje ki hozzá a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur hozzájárulását.

Lajos László orvoskari dékán a legmesszebbmenően támogatta a javaslatot, kifejtvén, hogy mit jelent az emberiségnek, elsősorban a szülő nőknek Semmelweis felfedezése, s ezért helyesnek tartaná, ha a pécsi egyetem a magyar Semmelweis korszakalkotó felfedezésének és a magyar szabadságharc 100 éves évfordulójának alkalmából úgy áldozna emlékének, hogy az Egyetemet róla nevezné el.

' í 8 . «

Csekey István jogkari dékán szintén a legnagyobb elismeréssel adózott ugyan Semmelweis tudományos érdemeinek, mégis azt az álláspontot fogadta el, hogy helyesebb, ha egyetemünk a VEM idézett leiratában kilátásba helyezett jogszabályi rendelkezésig a székhelyéről "Pécsi Tudományegyetemnek" neveztetik«

Erisztics Sándor prorektor kifejtette, hogy helyesebb lett volna már a múltban, ha a tudományban kimagasló személyről nevezték volna el az egyetemeket és nem alaépitójukról, Semmelweis azonban nem alkalmas arra, hogy egy egyetem a nevéül válassza, s azért azt javasolta, hogy az orvostudományi kar neveztessék el róla.

O v

Ábay Gyula jogkari prodékán szerint is helyesebb a tudományban kimagasló személyről elnevezni egyetemet, mint uralo

kodóról vagy általában hatalmon levőkről, azt azonban nem tartaa

ná célszerűnek, hogy amikor egyetemünknek nincs neve, az egyik

*

kar nevet kapjon. Ami Semmelweisot illeti, minthogy egyetemünkkel semmiféle kapcsolata nem volt, az ő nevét nem látná helyes választásnak; meggondolandónak tartaná a név német eredeti miatt is, amely a Semmelweis tudományos értékét és magyar voltát nem iS'- c

merőkből helyetelen megítélést váltana ki.

Az elnöklő rektor válaszolva a hozzászólásokra kiemelte, hogy Semmelweis nevének választásával egy magát mindig magyarnak valló tudós emlékének áldozva a külföld felé is dokumentálnék Semmelweis magyar voltát.

o 1. • 1?

Ezekben voltam bátor a kérdés történetét ismertetni a mai napig, amikor Karunknak állást kell foglalnia ebben a fontos kérdésben s véleményét sürgősen az Egyetemi Tanács elé kell terjeszteni.- 2 -