Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. június 20., 1946/47. tanévi hetedik rendkívüli ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A vidéki egyetemek jogi karainak találkozója ügyében memorandum tervezet bemutatása. - 2. Jelentés az Egyházjogi Tanszék költségvetési fedezete tárgyában. - 3. A szemináriumok dotációjából megmaradt pénz felhasználása. - 4. Jelentés a minisztériumi értekezletről az egyetemi kereskedelmi tanfolyam szabályzatának ügyében. - 5. Az egyéves szövetkezeti egyetemi tanfolyam keretszabályzat tervezetének bemutatása. - 6. Javaslat Cser László latin nyelvi lektori megbízása tárgyában. - 7. Előterjesztés Arató Miklós és Zsámár György jogszigorlók sub laurea Almae Matris avatása ügyében. - 8. Előterjesztés Péter Zoltán jogszigorló államtudományi szigorlatra bocsátása ügyében. - 9. Pázmány András jogszigorló kérelme szigorlati idejének megrövidítése tárgyában. - 10. Dr. Villányi (Wiener) István jogszigorló kérelme szigorlati elbocsátás tárgyában. - 11. Pakutsné Sipos Olga tanulmányi kedvezmény iránti kérelmének levétele a napirendről. - 12. Nagy Miklós kérelme félév elengedése és végbizonyítvány kiállítása tárgyában. - 13. Nagy Miklós és Treer István kérelme az 1945/46. tanév II. félévének utólagos lezárása tárgyában. - 14. A Keszthelyi Nyári Egyetem elkészítő munkáinak ismertetése. - Az ülés berekesztése.
2aéjyben lehelne magállapitanl| sem tődből, űob kevesebbel tehát, mint a- mennyi oúnylggy van. Nem közömbös oz a körülmény akkor eom, ha a fennálló egyeteme iák izéSnái nem e ükál jak, mert eszel szemben sutatkoziiak nem kevésből aggályos terekvések sis egyetemeknek, akár felakeseti/f alapon való szaporítása iránt) ezek a törekvések öhely eírtak, hogy életképes uj intéz- mér-yekru.k vethetnék meg az alftpját, csak arra vezethetnek, hogy a meglevők alapjait is aláássák* Nem látszik ugyanis scimblképen sem reálicnak az a Horváth Barna féle felfogás, amely a magyar egyetemi hallgatóság felső határát 67 ezerben állapítja meg* sokkal reálisabbnak tűnik, ha egyetemi és főiskolai hallgatóságunk mai 22 ezres létszámát a maxi,mámnak tekintjük, ihgliai v.. szörnyökből kiindulva kb. 0*9 /ío-es arányt kaphatnánk a. lakosság számához viszonyítva, ami a második világháborút megelsó időre vonatkoztat va 8 ezret a háború utáni időre pedig 100 ,i-os emelés melleu t is csak 16 ezret adhatnak* Ha persze Svájc 4 millió lakosából és 10 ezer egyetemi hal gutáján 1 indulnánk kiv akkor 22 ezer egyetemi hallgatót vetetnénk számba a magunk rőszére, vagyis annyit, aiacnnyin,^! ma tényleg van# Minden essen ÜvJjsénC számit áh oly távoli jövőt érinthet csupán, amelynek .rdekeesőgo . hem sok lehet. Meg kell még említeni, hogy a font említett négy egyetem a• • le‘üt c- ; e. ; edül a tvidományegyetetieket kell érteni, amint műegyetem és agrárügy etem alatt cs.k összes tudoBaányegyetemeinket egyaránt kiegészítő központosított technikai főiskolákat érthetünk# a műegyetem mémüki korainak és os yyrársgyeten összes oaszály:xiaak • e./, ..ttes halig - , - &§ m,ént egyetemi és fiskolai hallgatóságunk., egész létszámának esek 19-20 tett eszel a háború előtti adattal szemben ma az aranyszem feltehetően ugyanúgy magosabb., .mint ahogy magasabb volt az első világháború utáni átmeneti időben i** Mivel még mindig a háború sdütox közvetlen utóhaöósai alatt é- lttnk, neon szabad egészen figyelmen kivül hagynunk azt a körülményt aen,hog mennyire vagyaink csak átmeneti helyzetben és mennyire M.1 tartós váltóséi-a:.. g.u a.. ivélöse érdekében nézzük meg a statiszták hel yjotkép alakulását lgl<3/l9-tol egészen 1940-4i~ig. A3 ösizes egyetem és főiskolai hallgatók létszáma ez volt: i összesen Jogaazok Orvosok Mérnökök lDIS/lj.I-il. 1919/20 1920/21 1921/22. 1922/23. 1923/24. 1924/25. 1935/26. 4*241 3.801 6.526 3.436 4.509 2.028--2 .767 T» — 3.a38 2.791 4.316 4.503 3.875 3.645 3.64g 5.364 5.132 4.270 3.688 4.398 5.532 5.03S 4.151 3.731 3.663 4 * 485 4.092 3.580 2.904 4.294 3.665 3.362 2.501 2.157 4.407 3.123 2.954 2.185 2.078
