Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. május 13., 1946/47. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett átiratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés a Tudományegyetemek elnevezése körül követendő egységes eljárás tárgyában. - 6. VKM leirat ismertetése a koronás címer eltiltása és a Kossuth címer használata tárgyában. - 7. A munkástanfolyam szabályzatának jóváhagyása. - 8. Miniszteri leirat az egyetemi magántanárok és egyetemi c. rk. tanárok tanítási jogosítványának megvonása tárgyában. - 9. Az 1946/47. tanévi pályamunkák bírálata. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18.Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Indítvány a vidéki egyetemek jogi karainak problémáinak megbeszélésére közös értekezlet összehívása tárgyában. - 21. Javaslat Navratil Ákos budapesti egyetemi tanár magánkönyvtárának megvásárlására. - Az ülés berekesztése.
21 tikai Szemle 1938. évi "Szent István" száma, benne Barsy Gyulának tanulmánya Magyarország népességének alakulásáról a honfoglalás óta, a- zonkivül Szabó Istvánnak "A magyarság életrajza" cimü munkája 1941-ből végül a pécsi egyetemi Kisebbségi Intézet folyóiratának, a "nemzetiségi bzemlé"-nek 1945. decemberi száma is, amelyben közölt egyetemi emlékiratunk is az előbb felsorolt források figyelembevételével készült. Ugyanez történt különben "Nemzetiségi elv és magyarság1' cimü tanulmányomban is, amely a "Pannónia" cimü egyetemi folyóiratunk 1943 végei számában jelent meg. mlapós és súlyos kifogás alá esik továbbá a pályamű 43/44. lapj^ is, amely a reszlovakizáció alá eső magyarokat közösiti ki a magyarok sorából azzal az érveléssel, amely helytálló lehetne azokra a magyarokra nézve, amik a csehszlovák népszámlálásokkal szemben csak a magyar népszámlálásoknál vallották magukat magyaroknak, tehát arra a 300.000 magyarra, akikkel a csehszlovák népszámlálásol^ 700.000 magyar- ja egészült ki a magyar népszámlálásoknál a felvidéken 1 millióra. Nem helytálló ellenben arrara most részi vakizálási kényszer alá került, mint egy 200.000 magyarra, mert ezek abba a 700.000-be tartoznak bele, akik két csehszlovák népszámláláson is. magyaroknak vallották magukat, az cportunista nemzetiségi bevallás egyébként a pályamű 39. lapján magyar-román viszonylatban is szóbaj ön, ahol már nem kifogásolható, de meg kell jegyezni,, hogy ennek a körülménynek, mint magyarázó elvnek hangsúlyozása elsősorban a pécsi egyetem békeemlékirataiban található meg, amire a pályázó még forrásainak felsorolásában sem hivatkozik. rgen aggályos végül a pályamű 51. lapja, ahol az áll, hogy 1918-ban a,népi gondolat alapján húzták meg az etnikai határokat, a pályázó nyilván nem etnikai, hanem politikai határokat akart mondani, a folytatólagos szövegből pedig kiderül az is, hogy a magyarságnak nem csupán a történelmi szemléletre alapítható sérelmei voltak, mert hiszen a magyarság a nemzetiségéhez tartozó, de saját határain kivül rekedt embertársait kivanta a közös határokba befogadni, ne sem az nem derül ki,
