Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. május 13., 1946/47. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett átiratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés a Tudományegyetemek elnevezése körül követendő egységes eljárás tárgyában. - 6. VKM leirat ismertetése a koronás címer eltiltása és a Kossuth címer használata tárgyában. - 7. A munkástanfolyam szabályzatának jóváhagyása. - 8. Miniszteri leirat az egyetemi magántanárok és egyetemi c. rk. tanárok tanítási jogosítványának megvonása tárgyában. - 9. Az 1946/47. tanévi pályamunkák bírálata. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18.Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Indítvány a vidéki egyetemek jogi karainak problémáinak megbeszélésére közös értekezlet összehívása tárgyában. - 21. Javaslat Navratil Ákos budapesti egyetemi tanár magánkönyvtárának megvásárlására. - Az ülés berekesztése.
Ha a jog szempontjából tekintjük, nyilvánvaló tehát, hogy az 1915. évi államfői rendeletet, amely a cimerkérdést utoljára rendezte, csupán államfői rendelettel vagy törvénnyel lehetne megváltoztatni«, A köztársasági elnök ur ilyen rendeletet nem bocsátott ki nyilván annak c t folytán, mert az 1946:1.te. neki ilyen jogot nembiztositott. így a ci- merkérdés alkotmányosan csupán törvénnyel lenne rendezhetőo E jogi akadályok kiérezhetők a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur utasitásából is, mert csupán a köztársasági elnök ur követte szokásra hivatkozik. Alkotmányunknak azonban az is alaptétele, hogy szokásjogot huzamosabb gyakorlat után csakis olyan államszervek hozhate c nak létre, amelyeknek egyébként is jogalkotási joguk van. Ilyen jogkörrel pedig a Magyar Köztársaság sarkalatos törvénye, az 1946:1.te«, a köz- társasági elnököt nem ruházta fel, ami tökéletesen megfelel a demokrácia alapeszméjének, mely szerint a szuverén hatalom egyetlen birtokosa a nép, amely a jogalkotást képviseleti szerve, a nemzetgyűlés segítségével gyakorolja. Hangsúlyozni kivánom, hogy ilyen nagyfontosságu alkotmány- jogi kérdésben, mint amilyen az államfelség szimbólumának, az államci- mernek a megállapítása, ma az Írott jog korszakában, alig lehetne töro vényrontó erejű szokást kialakítani, minthogy az semmiképen sem fakadna jogi meggyőződésből«, Mivel e nehézségeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur szolgálati utasítása is érzi, ami or imperativ jogszabály helyett a miniszterelnök ur"felkérésére" hivatkozik, javasolom: azr a szakvéleményt terjessze a Jog- és Államtudományi Kar az Egyetemi Tanácshoz, hogy Írjon fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz: függessze fel mindaddig a cimerhasználatra vonatkozó szolgálati utasításának végrehajtását, amig a magyar állam címerének esetleges megváltoztatása tekintetében a nemzetgyűlés törvényben nem rendelkezik«, Jog- és Államtudományi Karunknak hivatalból fakadó kö. • ^ telessége is felhívni rá az Egyetemi Tanács utján a vallás- és közok
