Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. május 13., 1946/47. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett átiratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés a Tudományegyetemek elnevezése körül követendő egységes eljárás tárgyában. - 6. VKM leirat ismertetése a koronás címer eltiltása és a Kossuth címer használata tárgyában. - 7. A munkástanfolyam szabályzatának jóváhagyása. - 8. Miniszteri leirat az egyetemi magántanárok és egyetemi c. rk. tanárok tanítási jogosítványának megvonása tárgyában. - 9. Az 1946/47. tanévi pályamunkák bírálata. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18.Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Indítvány a vidéki egyetemek jogi karainak problémáinak megbeszélésére közös értekezlet összehívása tárgyában. - 21. Javaslat Navratil Ákos budapesti egyetemi tanár magánkönyvtárának megvásárlására. - Az ülés berekesztése.
6 cimében valamely névnek felvételét, addig a mi egyetemünk nevének kezdeményező je maga a nép volt, rozsony varos közönsége, amely törvényha— tésági bizottságának 1912 február 5-i közgyűlésében "egyhangú leleke- sedessel" határozta el felirat szerkesztését, amelyben kérte a Pozsonyban szervezendő egyetemet Magyarország boldog emlékű, nagy királynéjáról elnevezni, aki a magyarság minden rétegében a nemzet jótevőjének eszményeként élt; akiről köztudomású volt, hogy a haza bölcséhez, Peak Ferenchez fűződő barátsága révén anyja volt a kiegyezésnek, amitől Magyarország modern felvirágzásának korszaka kezdődött, s akinek tragikus élete és halála mélyen rajzolódott bele a magyar nép leikébe. Ha egyetemünk ragaszkodik eredeti nevéhez, abban hagyományos és nemzeti szempontok is vezetnek. A még Pozsonyból származó és a népakarat megnyilvánulásából eredő elnevezés szellemileg továbbra is összekapcsolja alapitási székhelyével, az ősi koronázó várossal, amelynek székesegyháza tornyáról még ma is, a cseh nacionalizmus kiteljesedésének napjaiban, messze ragyog a Magyar Szent Korona nem az egykori magyar királyi hatalom, hanem a magyar államiság százados szimbólumaként. Ha Csehszlovákiában csaknem harminc esztendős demokratikus uralom idején senkinek sem jutott eszébe a magyar államiság jelképét eltá- volitani, akkor annál kevésbbé lehet indokolt, hogy egyetemünk megfosz- sza cimét attól az elnevezéstől, amely azt a gondolatot is kifejezi, hogy az ősi magyar koronázó városban és a magyar országgyűlések, többek közt a 48-as törvényhozásunk székhelyén alapitott tudományegyetem tradicionálisan ragaszkodik ahhoz az elnevezéshez, amelyet meg alapitásakor kapott "örök időkre" alapitási székhelyén. Hekünk a magyar szellemiség és lelkiség legmagasabb vártáin állóknak kell őrködnünk a felett, hogy nemzeti hagyományaink, ameny- nyiben összeegyeztethetők korunk demokratikus eszmeivel és berendezéseivel, csorbitatlanul megmaradjanak, mert elvész az a nemzet, amely nem őrzi hiven nemzeti hagyományait és nem igyekszik átörökiteni az
