Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
13 Ilyen az 51. lapnak a nem teljes értékű uuluÚtpénzről szóló megállapítása, miután a valutapénz éppen értékpénzt kíván jelenteni. Még aggályosabb a 66. lapon az arany „használati és csereértéke“ között mutatkozó állítólagos különbözet, ! amely helyesen az aranynak a hivatalos pénznemben rögzített ára és változó vásárlóereje között, nem pedig a használati értékkel szemben áll fenn. A 103. lapon azt olvassuk, hogy a francia jegybank a bankjegyek aranybeváltási kötelezettségét úgy teljesítette volna, hogy háromnegyedrészben bankjegyekben fizetett volna. A 127. lapon ezt olvassuk: „Lehetséges ugyanis, hogy amíg egy ország kereskedelmi mérlege aktív, ugyanakkor a fizetési mérlege hiányt tüntet fel. Erre a legjobb példát mindenkor Anglia szolgáltatta, amelynek kereskedelmi mérlege a nagy élelmiszer- és nyersanyagbehozatal folytán jelentékeny hiányt tüntetett fel és ezzel szemben fizetési mérlege hatalmas tőkegazdagsága révén aktív egyenleggel zárult“. A 267. lapon először azt olvashatjuk, hogy „az a felfogás, mely szerint a monopóliumos termelő az eladott mennyiség egyes részeiért különböző árakat kaphat, a fentiek szerint cáfolatban részesül.“ A lap alján pedig már az áll, hogy „a monopóliumos különböző társadalmi osztályok számára más és más árakat szabhat, ami nem egyéb, mint az árrétegezés “ Igaz, hogy az ellentmondást enyhíti, hogy az utóbbi megállapítás a többféle minőség előállításának feltételéhez van kötve, de indokolatlanul, mert a megkülönböztetés enélkül is lehetséges, amint ezt Pigou discriminating monopoly- fogalma bizonyítja. A 290. lapon megkapjuk Ricardo komparatív köitségtanának közismert leírását ennek megemlítése nélkül, a 389. lapon pedig megtaláljuk a komparatív költségek tanának megemlítését egy olyan esetre, amely éppen nem a komparatív költségek tanának felel meg. A 325. lapon azt olvassuk, hogy „a termőföld nem egyedül a szerves élelmiszerek forrása, mint ahogy annak idején azt a fiziokraták elképzelték és tanították, hanem a föld az élelmiszereken kívül a nyersanyagoknak is a forrása.“ Ezt a vádat ugyan a fiziokVaták nem érdemelték meg; mindenesetre a fiziokrata irodalom legcsekélyebb ismerete sem szolgálhatna e vád alapjául. A 335. lapon az áll, hogy a kapitalizmus „az első világháború előtt nem is volt általánosan elfogadott terminus technikus.“ Ez az állítás is nehezen volna igazolható. A 356. lapon azt olvashatjuk, hogy a kapitalizmus elve „a nagy tőkekoncentrációk idején, amikor az egyéni kezdeményezés és az egyéni tőke szerepe háttérbe szorul, nem érvényesül úgy, annyira kiemelkedő formában, mint- a kapitalizmus fénykorában, amikor a magánvállalkozás uralja a gazdasági élet területét.“ Ebben a mondatban nemcsak az egyéni kezdeményezés és a magánvállalkozás között tett megkülönböz-
