Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
5 Fisher ajánlása, de a pénz értékállandóságának problémáját előtérbe állította. Keynes ugyanennek a kérdésnek megoldását más úton próbálta megközelíteni. A hiteléleten keresztül látta a pénz, értékállandóságának biztosítási lehetőségét és elmélete szerint a hitelszervezet gyakorolhatna irányító befolyást a pénz vásárlóerejére. Elméletéti irányított valuta néven ismeri a közgazdasági tudomány. Domány könyvében érdekesen vázolja, hogy mindkét angolszász író mennyire megtermékenyí- tét'te a közgazdasági közvéleményt és miképen vált a két világháború közé beékelődött két évtizedben a pénz értékállandóságának kérdése uralkodó problémává. Tisztán látták az európai kontinensen, hogy a tiszta aranyvalutához való ragaszkodás egyelőre a lehetetlenséggel határos, ezért arany helyettesítési, arany szurrogátum eszközeivel lehet a pénz értékállandóságának kérdését megoldani és így jött létre az aranydevizákra felépített valutarendszer, majd pedig az európai valuták leértékelése után a valutakiegyenlítő alapokkal való operálások mellett az aranydeviza valutarendszer. Ezek a fejtegetések a könyv egyik legértékesebb fejezetét alkotják. Erről a kérdésről egyébként — mint könyvében arra utalás történik — már korábban írt egy terjedelmesebb dolgozatot, amely Le fond degalisation des changes címen a Journal des Économistes, 99. évf.-ban (1939) jelent meg. Hogy mi a technikájuk a valutakiegyenlítő alapoknak, arra ez alkalommal kitérni nem kívánok, inkább a szerző megállapítása alapján arról a feladatkörről érdemes néhány mondatban megemlékezni, amelyet a valutakiegyenlítő alapoknak szentel. A valutakiegyenlítő alapok feladata szerinte keresztül vinni a fizetési eszközök goromba árfolyam-mozgalmainak kikapcsolását és a váltó' árfolyamokra olyan nyomás gyakorlását, amely nek révén az átmeneti zavarok a nemzetközi pénzpiacokon kikerülhetők. Különösen az olyan befolyást kellett a valutaalap működése által érzékteleníteni, amelynek révén a tőkemozgalom nem közgazdasági, hanem politikai természetű okainak lényege a minimumra csökkent le. Ezenkívül a valutaalap egyik fontos feladata, hogy hiyatása volt a konjunktúra politika támogatása. Két ponton kísérelték meg ennek elérését. Elsősorban azon rendeltetésénél fogva, mely szerint az alap a váltóárfolyamok alakulásánál mindenkor őrködik az aláérté- kelés, vagy a valuta túlértékelése ellen és így egy bizonyos kívánatos intervalutáris árfolyam fenntartását tartja elsőrangú fontosságúnak. A valuta kiegyenlítési alap magasabb szempontú célja egy olyan nemzetközi valutarendszer megteremtése, amelyben az arany továbbra is kiemelkedő szerepet játszik, mint értékmérő és a tőkemozgalmak, szabályozója és fékezője.
