Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1945-1946
1946. július 6., 1945/46. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Dr. Pázmány Zoltán egyetemi ny. r. professzor köszöntése 50 éves tanári jubileuma alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságok és magánosok átiratai: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés dr. Cziglányi Aladár magántanár, törvényszéki tanácselnök egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel való kitüntetése tárgyában. - 6. Előterjesztés a Magyar Közjogi Tanszék betöltése tárgyában. - 7. Előterjesztés dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár kérelme további szabadság engedélyezése tárgyában. - 8. Előterjesztés az 1946/47. tanév I. félévi tanszék helyettesítések tárgyában. - 9. Előterjesztés az 1946/47. tanévre szóló előadói megbízások tárgyában. - 10. Előterjesztés az 1946/47. tanévi lektori megbízások tárgyában. - 11. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 12. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 13. Fényes Miklós jogszigorló, megbízott szemináriumi könyvtáros kérelme szigorlati díj és disszertáció bírálati díj elengedése tárgyában. - 14. Jelentés dr. Perbíró József egyetemi s. titkár, hites könyvvizsgáló magántanári képesítése ügyébe. (A jelentés gépelt szövege a jegyzőkönyvhöz fűzve) - 15. Elnöki beszéd dr. Molnár Kálmán prodékán rektorrá választása alakalmából. - Az ülés berekesztése.
23fc»F.. «(ám rendeletről, nemkülönben a kereskedelem és szővet- kezetügyl miniszter szövetkezetekkel kapcsolatos ügvkörének szabályozását tartalmazó 2270A9 ^6* M*k* faaáaai rendeletről ( 63)* Csak eajiéiná lebet, bogy folyamodó as Katiit trete korlátolt^ mozgási lehetőségei folytán a «agyar szövetkezés iskorárál r»n tudott ön- álló kutatást végezni;. Mert a rondo33c#«ásro áll« források nyilán irt gondolatmenet* í 69-100) i& a legszebb reményekre j*go;iit fel vt>la szemben* Dacára annak* hogy célkitűzésén kívül esett #a ’jegyár 3*8vetk»«eti Intés« ■ény történetének részletes iajaertetéee*, azt r%ia annyi gonddal végzi, hogy ajelkc? bemutatta, a KoaároEil Haj ásást Biztosi tó Társaságtól {1907) kiindulva a Kblovsvéri Gcndoskeöá társaságon (122H) keresztül a szőretke- sás egyes vtfígyar tüneteit, szinte kiérezfcető fájdalomul rao3>dj&, hogy •a szövetkezet igazi lényegébeB Bélrtfe kielcjruXüi ne© tudott és ezért * legtöbb szövetkezet tulajdórképpen sscnoe a rá«Bvényt#xsasággsl,,;í95) a nagy tőke terűiére került* csalók lelkiismeretlen tobzc^-fásinp.k es^köaé- ▼é vált (113, 131), c mikor folyiatéleg 0 Magyar szövetkezet jogi ssaM- lyozáflán&k történeti fejlődését vizsgálja, rá kell döbbennie, hogy #a szövetkezetek eekrétegüsége folytán egységes szövetkezeti tervéry *egal- kotása nehézségekbe ütközik^1 (I3I). # éi&i most már több vonatkozásban «utatja, hogy a gazdasági kul* túra fejlődésének ieaaerete nélkül nea látom 9 nép lelkét, vagy sgy szerűen a nép ai iratát, vágyát, s igy ne« látható« «eg az élet egyes tüneteiben * * * azokat az értékeket, amelyek felett a jogosultság a kötelezettséggel sae». ben áll, s amelyben aár két véglet küzdői«e védelmt igényel ás érdemel* Uea szövetkezet, Hanes? szövetkezetek Igényelnek normali*áláei| csak as el» vi alap azonos, s ha a differenciálódást ki záré lag az alapszabályokra bízzuk, akkor nem tudjuk a azövötkezeteknt hivatásuknak fenntartani, vissz» élések posványától aentesiteni; iaint fentebb láttok, a fejlődé» vizsgálata szerzőt két nagyon * 4 flgyelemremálté megismeréséhez vezette« legtöbb szövetkezetünk tulajdonlap- pen azonos a részvénytársasággal, s a szövetkezetek több rétegben jelent- 69
