Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1945-1946
1946. július 6., 1945/46. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Dr. Pázmány Zoltán egyetemi ny. r. professzor köszöntése 50 éves tanári jubileuma alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságok és magánosok átiratai: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés dr. Cziglányi Aladár magántanár, törvényszéki tanácselnök egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel való kitüntetése tárgyában. - 6. Előterjesztés a Magyar Közjogi Tanszék betöltése tárgyában. - 7. Előterjesztés dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár kérelme további szabadság engedélyezése tárgyában. - 8. Előterjesztés az 1946/47. tanév I. félévi tanszék helyettesítések tárgyában. - 9. Előterjesztés az 1946/47. tanévre szóló előadói megbízások tárgyában. - 10. Előterjesztés az 1946/47. tanévi lektori megbízások tárgyában. - 11. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 12. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 13. Fényes Miklós jogszigorló, megbízott szemináriumi könyvtáros kérelme szigorlati díj és disszertáció bírálati díj elengedése tárgyában. - 14. Jelentés dr. Perbíró József egyetemi s. titkár, hites könyvvizsgáló magántanári képesítése ügyébe. (A jelentés gépelt szövege a jegyzőkönyvhöz fűzve) - 15. Elnöki beszéd dr. Molnár Kálmán prodékán rektorrá választása alakalmából. - Az ülés berekesztése.
9 # t tényezőként Tálé kiképzése mellett minden egyes életformában Tálé el» ^ helyezési lehetőségét, illetve esen lehetőség előfeltételét« A mező gaz- da, az Iparos, a kereskedő, amikor segítséget keres, ne® akar éhből az ^ életformából kilépni, hanem a maga életét, illetve araiak egy részét e*w \ pán egy szőkébb kereten egy Jogi személy részeként kívánja folytatni! Alig képzelhető, hogy egy monografla keretében a szövetkezet / ! Jogi személyiségének, s minden életformában való elhelyezkedési lehető* •égévé* a feltételeit fal tudja tárai. ( j] Szerző előszavában azt mondja, hogy: a részvénytársaságok és szövetkezetek közötti párhuzamot abbéi a óéiból vonja meg, hogy a szövet- j kezetek eredményesebben vehessék fel a versenyt a részvénytársaságokkal; a szövetkezeti üzletrész szerepét is kutatja, hogy összehasonlítást te* hessen a legtökéletesebb tőkfel szívó eszközökkel, a részvénnyel és köt* vénnyel.Ezzel utal mintegy arra, hogy ezúttal elsősorban a szövetkezet . Jogi személyiségének a kérdésével kíván foglalkozni, hogy tisztázván annak a tők «akkumulátorok közötti helyzetét, lehetővé tegyen annak kér sőbb egy a fejlődés további lehetőségére vonatkozó helyes vizsgálódást. Gondolatmenetének rendszeréhez sz6t alig férhet. Vizsgálja ugyanis a szövetkezet történeti alakulását (14*108), a vonatkozó Jogfejlődést (122*lé0), majd az ennek keretében érvényesülő gazdasági szempontokat és jogelveket (100*178), illetve a sajátlagosan magyar jog szövetkezeti alapelveit (178-19?). Ezután tér át a szövetkezeti üzletrész fogalmának, gazdasági jelentőségének és jogi természetének (192-231), majd a rész* vény és kötvény fogalmának, fajainak, gazdasági Jelentőségének és jogi természetének vizsgálatéra (231*284), hogy reáasutathasson a részvény és üzletrész közötti gazdasági és Jogi különbségekre (284-308), s végered- ; ■lényben a szövetkezeti tőkeképzés lehetőségeit tárhassa föl de lege Ista ’ és de lege ferenda. # Ehhez a rendszerhez, hangsúlyozom, szó alig férheti A részletek* az 0 I ben szerzőt/a helyes alapgondolat vezeti, hogy a kutató igyekezzék fel* «3»
