Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1944-1945

1945. június 27., 1944/45 tanév tizedik rendkívüli ülése

ben csak a jogi tanulmányok elvégzése alapján léphettek volna. Ezért foglalt azután állást a felvételük ellen a huszas évek derekán a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi kara is.

Ma a megváltozott viszonyok következtében a kérdés ismét előtérbe lépett, s mint a VEM. leiratából kitűnik, "újabban egyre gyakrabban érkeznek hozzá konkrét kérelmek" erre vonatkozólag.

A mai helyzet sok tekintetben azonos vonásokat mutat az 1920-ival, sőt annál még kilátástalanabb, mert akkor, aki az elszakitott területeken letette az állampolgári esküt, ott maradhatott, most pedig a fegyverszüneti szerződés mindenkit, aki 1939» január 1-e után került a trianoni határokon kivül eső területekre, kiköltözésre kötelezi: tehát számolnunk kell azzal, hogy nagy számban szorulnak vissza olyanok, akiknek elhelyezéséről gondoskodnunk kell majd. Igaz, hogy ezzel szemben itthon sokan el is vesztik állásukat -olyanok, akik külföldre távoztak, akiket nem igazoltak, akik elhaltak a háború folyamán, stb.,- azonban látjuk, hogy azoknak a helye nem marad üresen, nan-nap után olvashatjuk az uj kinevezéseket.

De különben is meg fog kevesbedni az olyan állások száma, amelyekhez jogi képesítést volt előirva, másfelől pedig kormányrendeletek fontos vezető állásoknál már meg is szüntették a képesítés megkövetelését, a képességre vetve a súlyt.

Mindezzel szemben csak a mai helyzetből folyó olyan törekvésekre hivatkozhatunk, amelyek - fűkép orosz oéldára - a nők teljes egyenjogúsítását követelve kivánják a jogi pályák megnyitását és jól tudjuk, hogy az igyenjoguság másutt is megvan, elég csak arra hivatkoznunk, hogy az