Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1942-1943

1942. december 15., 1942/43 tanév negyedik rendes ülése

Sa-12-# rus felelősség kérdésével foglalkozott és 1934-ben Vádak és tények cimen egy kisebb dolgozatot tett közzé Magyarország háborús felelős­ségéről. Ennek a dolgozatnak egy része a Külügyi Szemle 1933. évi folyamában is megjelent "Háborús felelősségünk egy francia megvilá­gításban" cimen. Államtudományi doktori értekezése is az államközi jogi felelősség általános kéréseivel foglalkozott és "die Völkerrecht­liche Haftung" cimen a pécsi Nemzetközi Jogi Intézet kiadványsorozatában jelent meg az 1937. évben. Jogtudományi doktori értekezésének tárgyát viszont a nemzetközi magánjog köréből választotta. Ez a dolgozat erősen megrövidített és összevont alakban a Magyar Jogi Szemle 1937- évi év­folyamában jelent meg "A nemzetközi jogi visszautalás" cimen. Elmondja dr. Arató István, hogy németországi tartózko­dása alatt összeköttetésbe került a breszlaui egyetem mellett szer­vezett Osteuropa Institut jogi osztályával, amelynek állandó magyaror­szági munkatársaiéit, s melynek munkatársa ezidőszerint is. Ennek foly­tán tudományos munkásságának egy részét ennek az intézetnek a folyóira­tában, a "Zeitschrift für Osteuropisches Recht"-ben tette közzé. Itt több államközi jogi tárgyú dolgozata jelent meg. Ugyancsak megjelentek ebben a folyóiratban a magyar-cseh-szlovák, majd a magyar-szlovák ál­lampolgársági egyezményekkel kapcsolatos ismertetései. Ugyanitt ismer­teti a folyamodó a m.kir. kúriának olyan Ítéleteit is, melyek nemzet­közi magánjogi tárgyuknál fogva a külföld érdeklődésére is számot tart­hatnak. Németországi ösztöndija révén nyert rendkívüli szabadsá­gának tartamámaz igazságügyminiszter két kérdés tanulmányozásával bíz­ta. meg. Ezek: 1./ A bírói joghatóság a német jogban, különös figyelemmel idegen államok, valamint a területen-kivüliséggel és személyes mentség­gel felruházott személyek perelhetőségére és az ellenük vezethető vég­rehajtási cselekményekre és 2./ a közrendi klauzura a német jogban ,ösz­­szehasonlitva a magyar bírói gyakorlat felfogásával. E kérdések közül a külföldi állammal, valamint a területen-kivüliséget és személyes mentséget élvező személyekkel szemben gyakorolható belföldi joghatóság kérdésével foglalkozott behatóbban, izeket a tanulmányait a Kaiser Wil-

Next

/
Thumbnails
Contents