Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1942-1943

1943. május 18., 1942/43 tanév nyolcadik rendes ülése

-2o­az általa idézett és tényleg fel is Használd irodalomból kitünőleg székeskörü tanulmányokat folytatott és oar xyrlvezete nem egy helyen túlságosan elvont és homályos, tanulmánya messze túlhaladja a pálya­munkák átlagos színvonalát. Ezért bírálók a pályadij kiadását java­solják. A birálat részletes szövege a következő: Tekintetes Jog-és Államtudományi Kar! Közigazgatási pályamunka csak egy érkezett be:"Sub pondere ereseit palma" jelige alatt. A tanulmány "a közigazgatási biráskodás­­ról" cimet viseli, s egy rövid bevezetés után - amely a rendőrállam, s a jogállam közötti külömbségre mutat rá, - három részben dolgozza fel a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos elméleti és tételes jogi kérdé­seket, még pedig a nemzetközi összehasonlitás és a történelmi fejlődés figyelembevétele alapján. Az első rész a közigazgatási bíráskodás fogalmát, célját, szer­vezetét és tárgykörét fejtegeti; második rész a magyar közigazgatási #* bíráskodás keletkezésének történetét dolgozza fel, s annak jogforrásai­ról, céljáról, szervezetéről és tárgyköréről szól, vagyis túlnyomóan ugyanazon kérdésekkel foglalkozik, mint az első rész, de különleges ma­gyar szempontból. A harmadik rész a közigazgatási bíráskodás legujabbkori fejlő­dését és az alsófoku közigazgatási bíráskodást teszi tanulmány tárgyává. A közigazgatási bíráskodás fogalmáról szóló fejezet Kmetty és Vasváry idevonatkozó álláspontját állítja egymással szembe, s szükséges­nek tartja e szembeállitást azért, mert szerinte a közigazgatási bírás­kodásra vonatkozó eltérő felfogások akadályozták a közigazgatási bírás­kodás intézményeinek megvalósulását. A szembeállitás eredményekép Kmetty álláspontját fogadja el, aki a közigazgatási bíráskodásban birói funkciót lát, nem birói ellenőrzést. De csak a fogalom meghatározásnál . helyezkedik erre az álláspontra,akkor,amikor a magyar közigazgatási bírás­kodás célját fejtegeti,már kettős célt lát fennforogni:egyrészt a közigaz­gatási szervek Határozatai,vagy intézkedései által okozott sérelmek birói orvoslását»másrészt ugyanezen szervek birói ellenőrzését /46.old./.S még jobban eltávolodik a fogalom meghatározástól akkor,amidőn munkája egyéb része­iben a közigazgatási bíráskodásról mindig, mint a közigazgatás birói el-

Next

/
Thumbnails
Contents