Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1941-1942

1942. április 21., 1941/42 tanév nyolcadik rendes ülése

4-karunk tanulmányi köréhez tartozik és a magántanári képesitő sza­bályzat 6.§.— á.ban megállapított követSLraanynek megfelel. A folyamo­­dó kérvényéhez csatolta a m.kir. József műegyetem által 1910. feb­ruár hó 35-én kiállított "mérnöki" oklevelét, valamint a királyi magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar által 1933. június havában kiállott «summa cum laude« minősítésű doktori oklevelét. Ez a doktori oklevél tehát jóval három év el tt kelt. A folyamodó dok­tori oklevélével kapcsolatban meg kell említenem, hogy a magántaná­ri képesitő szabályzat 3.§-a szerint "Magántanári képesítésre rend­szerint csak karbeli doktorok és pedig olyanok bocsáttatnak, kik vala.ely hazai egyetemen szereztek doktori oklevelet.... " dr. Si­pos Sándornak nincs ugyan jogi vagy államtudományi doktori okleve­le, közgazdaságtudományi oklevelét azonban hazaid egyetemen szerezte. Ebből a doktori oklevélből kitűnik, aogy a doktorátus főtárgya a statisztika tu do - ány& volt. Mivel az előbb említett rendeletszakasz kifeje­zetten nem állja útját annak, hogy nem .tárbeli doktorokat is magán­tanári képesítéshez lehet bebocsátani, hanem csak a "rendszerint" megengedő kivételt tartalmazza, ezért tisztelettel javasolom, mél­­tóztassék folyamodóval szemben jeles tudományos eredményeire vonat­kozással is, a kari doktorátustól, int nem expressis verbis előirt követelménytől eltekinteni. Folyamodó mellékelte továbbá kérvényéhez áletraj­zát, az ebben felsorolt adatok alátámasztására szolgáló okmányokat, korábbi és jelenlegi polgári állásaira vonatkozó iratait, melyek polgári állására és hivatalos működésére felvilágosításokat nyúj­tanak. Ezek szerint, mint MÁV mérnök teljesített a volt fővezéreég, később a HŰM.ein.G. osztályában szolgálatot. Résztvett a Magyar Táv­irati Iroda megalapitási munkálataiban, s ott kereskedelmi igazgatói minőségben ténykedett, majd az Egyesült Államokba utazott és onnét csak 1927-ben tért vissza. Kiutazásának célja többirányú tanulmány, folytatása volt. Ezek során főleg a konjukturakutatás elméleti és gyakorlati módszerének tanulmányozása és a nagyvárosok élelmezési problémája kötötte le legjobban. Az Egyesült Államokból hazatérve, 1937 közepétől 1931 végéig az "Országos Gazdaságstatisztikai és

Next

/
Thumbnails
Contents