Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1938-1939

1939. március 2., 1938/39 tanév hatodik rendes ülése

-5-nak szellemében minden méltányos könnyítést meg kell adnunk, ha az a fennálló rend alapjaival és diplomáink komolyságával összegyez-r tethető. Ennek előrebocsátása után a bizottság fenn kivánja tar­tani minden folyamodóval szemben az egyéni elbirálás elvét, de vi­szont nem zárkózik el az általános elvi állásfoglalástól sem. Ilyen elvi állásfoglalások: 1. /A hivatkozott vallás-és közoktatásügyi minisztériumi rendelet 7.§.-a 3.pontja értelmében azok, "akik az I.alapvizsgát nem hazai egyetemen tették le, a magyar alkotmány-és jogtörténetből kollokviumot tenni kötelesek." 2. / Aki valamely évfolyamot a csehszlovák egyetemen érvé­nyesen elvégzett, az minden további nélkül bocsájtassék a követke­ző évfolyamra és csupán ennek az évfolyamig a tanulmányi év vizsgái követelményeit legyen köteles teljesíteni. Amivel elesnék az u.n.utólagos alapvizsgák letevésének a követése. 3. / A szabálytalan félévek közül a beszámítás legfeljebb fele arányban történhet és legfeljebb kettő érvényes félév gyanánt ismerhető el. Egy szabálytalan félév teljes mértékben beszámítható. 4. / A cseh államvizsgáknak magyar szigorlatokat pótló hatály nem tulajdonítható. Akiknek tehát csak államvizsgáik vannak, azok minden szigorlatot a mi szabályzatunk szerint tesznek. 5. / Akiknek minden cseh szigorlatuk megvan, azok a nosztri­­fikáció mintájára egy különbözeti szigorlatot tesznek. 6. / Akiknek csak egy-két szigorlatuk van, azok ezen szigor­latokat kiegészítő különbözeti szigorlatokat tesznek, a hiányzó szi­gorlatot pedig egészben teszik. 7. / A doktori disszertáció elengedhető. 8. / A vizsgadijakra nézve addig, amig a felvidékiek kedvez­ményes tandijat fizetnek, a vizsgadijnak a felét fizetik, s teljes men­tességben csak jeles eredményű vizsgák után részesithetők. Tisztelettel közlöm,hogy a budapesti Kar az általa kikül­dött ezen bizottságnak jelentését elfogadta, s határozatát 1939,feb-

Next

/
Thumbnails
Contents