Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése

-6— terén Kérészy professzor nagyértékü, s maradandóbecsü alko­tásokkal gazdagította a hazai irodalmat. Külön kiemelendő, hogy a pécsi egyetem egyházjogi tanszékének elfoglalása­kor teljes tudományos felkészültséggel és az egész ország feszült figyelme mellett kapósoló^dott be azokba a tudomá­nyos hagyományokba, amelyeket az egyházjognak régebbi és ujabbi pécsi mivelői/ Szeredy, Hanuy, Sipos/ megteremtettek. Midőn Kérészy Kartársunk a tényleges hivatalos szol­gálattól búcsúzik, mi árván maradt kartársai iránta mélysé­ges hálával eltelve, tudománykarunk és ennek révén egész tudományegyetemünk részéről őszinte köszönetét mondunk a jog­akadémiai, illetőleg egyetemi tanszéken eltöltött 43 eszten­dő fáradhatatlan és sikerekben gazdag munkásságáért, a jog­­történeti, egyházjogi és politikai tudományszakokat gazda­gító irodalmi működéséért, a cupida legum iuventus 43 évfolya­mának a jogtudományokba való bevezetéséért és neveléséért, végül, de nem utoljára a páratlan kartársi hűség, megértés és szeretetért. Szivünk mélyéből kivánjuk, hogy mint emeri­­tált és igy az egyetem kötelékében továbbra is maradó pro­fesszor, a tényleges hivatali állással járó adminisztratív teendők ellátásától felmentve, a tudomány nemes világában találja meg továbbra is azt a magas elhivatottságát, amelyre életét felajánlotta. Töltse ezt az időt csorbítatlan testi-és lelki erőben. Ad multos annos! Dr. Kérészy Zoltán egy.ny.r.tanár az üdvöz­lést a következő szavakkal köszöni meg: Méltóságos Dékán Ur! Szeretett kedves Kartársaim és Barátaim! Hálatelt szívvel mondok köszönetét a méltósá^­­gos dékán ur meleg búcsúztató szavaiért, melyeket a kultusz­­miniszter ur által 48 évi közszolgálatom után saját kérelmem­re történt nyugdíjaztatásom alkalmából hozzám intézni kegyes volt.

Next

/
Thumbnails
Contents