Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938
1938. május 9., 1937/38 tanév kilencedik rendkívüli ülése
1G& csak akkor szabad a közhatóságnak alkalmazni, mikor erre a törvény módot nyújt és engedélyt ad, ellenben a diskrecionális közigazgatásban, ahol a hatóságnak magának kell megállapítani a közcélt és ennek elérésére szükséges módozatokat, ott a legjobb belátása és szabad mérlegelése szerint alkalmazhatja a nellékhatározmányokat. A hatás tekintetűben, -melyet a mellékhatározr.únyok a közigazgatási aktusra gyakorolnak, felosztja őket a közigazgatási aktus joghatályát érintő és ne: érintő határoz lányokra. Az előzők egybefolynak a közigazgatási aktussal, annak sorsában osztozkodnak, az utóbbiak ellenben az aktustól függetlenek és külön elbánásban részesülnek. Majd egyenként veszi az egyes mellékhatáros anyókát , s vizsgálja mindnyájuknak a közigazgatási aktusra gyakorolt látásit'. Elsorolja a feltétel különböző típusait, s végül arra a megállapodásra jut,hogy valamennyi vagy a conditio suspensive, vagy a conditio resolutive fogalma alá tartozik. Megállapítja mind a .conditio suspensive, mind a conditio resolut ivának a közigazgatási aktus joghatályára vonatkozó hatását, úgy a condition© pendente, existente és deficients esetében. Mindezt bőven kifejtve és helyes jogi judiciunmal alátámasztva. Ugyanezt teszi az időhatározásnál is és a meghagyásnál is. Kimutatja mindenütt-a joghatályra gyakorolt hatás tekintetében *k.ieliákhatárosaányok hol gyakorolnak egyező és hol különböző hatást. Ezen megkülönböztetések a szerző okfejtéseit világossá .és teljesen érthetővé teszik. A szerzőről el lehet mondani qui bene dietinguet, bene docet. Komoly munka és a világosságra és tisztánlátásra jellemzi a szerzőt. Ezen okból kifolyólag munkáját dicsérettel és 100-19-törekvés
