Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. május 9., 1937/38 tanév kilencedik rendkívüli ülése

A tanulmány anyaga a következe főcímek alatt foglalkozik a kitűzött kérdéssel:

Módszertani bevezetés után I.a büntetések kiszabása általában,- 2.A törvényi individualizáció. 3.A büntetések kiszabása a magyar BTK.-ban. 4. A bírói büntetés kiszabása. 5.A büntetések kiszabása birói gyakorlatunkban. 6.A végrehajtási individualizáció.

Szerzők, amint ismételten hangsúlyozzák, a "veszélyes ségi gondolatból indulnak ki. Vagyis idézve.az egész büntető jognak semmi más feladata nincsen, mint hogy a maga eszközeivel megakadályozza a társadalom elleni azokat a támadásokat, melyeket az ember általában nem kívánatosnak tart, vagyis egyszerűen, hogy a bűncselekmények ellen védekezzék. "

Büntetni egy bűnös felett egyedül az isteni hatalomnak a függvénye, állitják a szerzők/ 1.4.old./ A veszélyessági gondolat jegyében kívánjuk megoldani a kérdést, állitják egyikfmásik helyen a közös munkatársak. Egészen uj,"racionális 11 büntetőjog épületét emeljük mi, hiszik ás hirdetik a szerzőtársak.

Ez a vezető motivuma a III.sz.pályadolgozatnak. Bírálatunkkal könnyen végezhetnénk. Egyszerűen azzal,hogy a pályadolgozat céltévesztett: mi nem egy u.n. "uj büntetőjog" iránt érdeklődtünk, amikor pályatételünket kitűztük. Ha tehát a beérkezett dolgozathoz mégis hozzászólunk, tesszük ezt elvi alapon.

E tanulmányban ugyanis iskolás példáját látjuk annak, hogyan nem szabad tudományos kérdésekkel foglalkozni. E tanulmány iskolás példája annak is, hova vezet,megfelelő tudományos felkészültség hiányában, a mindenképen újat mondani akarás.

így, ha társszerzők csak valamennyire is ismerték volna kérdésünket, ha figyelmesebben hallgatták volna a büntetőjogi előadásokat, nem estek volna abba a tévedésbe,hogy az u.n.veszélyességi gondolat az ő gondolatuk, hogy a determi£51-4-