Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1936-1937
1937. május 10., 1936/37 tanév ötödik rendkívüli ülése
1S6-33-tettel a középkori magyar jogi műveltségre" c.szép tanulmánya /Sárospataki Füzetek 1904.évf .III. és IV.fűz./nyomán igazán nagyobb fáradtság nélkül módjában leüt volna. De sem erről a dolgozatról, sem Iványi -Bélának "Egy 1536 előtti ismeretlen kéziratos formuláskönyv" c.közleményéről /Történelmi Tár. Uj folyam. 1904.481. s köv.l./ ne:;i vett tudomást. A dolgozat anyagát szerző jobbára csak Hajniknak a középkori okirati bizonyításról szóló akadémiai értekezés5ből,Fejérpataki László és Szentpétery Imre oklevéltani dolgozataiból, néhány köztörténeti műből és lexikon! közleményből rneritette, A"Justitia" - jeligéjű másik pályamű a magyar jogi kútfőkről szóló általános elmélkedés urán /mely jobbára a Hagy.Jogi Lexikonra támaszkodik/ az oklevelek és formulák jelentőségét tulnvoraólag diplomatikai szempontból vizsgálja és pedig mondhatni kizárólag Szentpétery Imre oklevéltana alapján. Röviden utal a kezdő középkori nyugati forrnulagyüjtemények közül a Markulffélére és a pápai kancelláriában használt Liber diurnusra. Helyes megjegyzése, hogy az oklevélszerkesztés egységes fejlődésére nálunk a kancelláriai gyakorlat és a formulák készítése igen sokat tett. Az 1001-1308-ig terjedő idő ok-