Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1934-1935

1935. május 15., 1934/35 tanév hatodik rendkívüli ülése

lúsfoglalását igazolni.

Szs rző vi zsg ál ód ásn ínak eredője azon megállapítása, hogy a korrekciónál ízáoió történeti jellegű, szellemi tartalmú jogintézmény. Igyekszik kimutatni, ha vázlatosan is azokat a szellemtörténeti tényezőket, amelyek az intézmény ki alakításai) an részivé ttek.

helyesen állítja be a továbbiakban a kérdést a büntetés kiszabás pe rspektívájába és következetesen igyekszik azon az utón haladni, amely a büntetőjogi alapfogalmaknak c megalapozásán nyugszik,cmelyet bíráló szaktanár képvisel.

Jól mondja szerző, hogy„ethikai étlapon nyugvó bűnösség, pozitív alapra konstruált jogtalanság, determinizmusba fullasztott egyéniség, szooiálutilítárísztikus büntetés elmélet nem ad és nem adhat szilárd alapon álló büntetés kiszabási teóriát.* /22.1./

A büntetés kiszabás elmélete tehát: a jogtalanság,bűnösség, bűntettes egyéniség elemein épül fel.

Szerző ezek után c tényállódéit elemzésén keresztül jut el a bűncselekmények trichotomatikws

osztályozásához és állapítja meg ezen osztályozás tényezőit,hogy a

következőkben a bírói ítélkező funkciót tegye kérdésünk szemszögéből vizsrá-2»|3L-4-