Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1933-1934

1934. május 17., 1933/34 tanév hatodik rendkívüli ülése

lességek megsértéseként felfogni. A nemzetközi delictum tehát szerinte nem egyszerűen jogellenesség,amely negativ,fomai meghat ározás,minden po­sitiv tartalmat nélkülöz,hanem köte­lességsértés , amely fogalomban a formá­lis keret mellett positiv tartalom is fellelhető. Ez mindenesetre igen ér­dekes és újszerű kísérlet,bár alapo­san szemügyre véve a kérdést,a jogi kötelességet sértő magatartásnak jog­ellenessége ugyancsak nyilvánvaló. Rendkívül értékesek és ü­­gyesek a szerzőnek azon fejtegetései, amelyekben az általános és részletes nemzetközi jogszabály megsértése kö­zötti különbözőséget,illetve a kétféle jogsértés azonos vonásait igyekszik kimutatni. A nemzetközi delictum ala­nyiságának kérdésével kapcsolatban a szerző kiterjeszkedik a nemzetközi jog­­alanyiságnak problémakörére és itt az uj fölfogás mellé csatlakozik,amely nem kizárólag az államokban látja a nemzetközi jog alanyait. A nemzetkö­zi jogi delictum alanyiságának hatá­rát egész helyes judiciummal és egé­szen újszerű fejtegetésekkel a nemzet­közi jogi cselekvőképességben találja meg. Annak megemlítése után,hogy az eddigi jogelméletek a nemzetközi jogi delictum problémáját helytelenül 03*-8-

Next

/
Thumbnails
Contents