Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1932-1933

1933. május 22., 1932/33 tanév kilencedik rendes ülése

lett o téma sikerrel Kidolgozható .Általános bölcseleti előismereteit helyenkint imponálóan érvényesíti. Dialektikája is magos fokon áll. A legnehezebb gondol atme ne tét ügyesen és világosan tudja visszaadni. Amennyiben észrevette, hogy a téma alkalmat nyújt a metafizikai és pozitív bölcselkedés alapján keletkezett szuverénitás fogalom összevetésére ,ugy ezt a felismerést is sikerrel kihasználja és minden tekintetben kielégítő bírálattal szolgál.

Leginkább Kelsen jogszuverénitás elmélete érdekli,ezzel foglalkozik legbehatóbban és legnagyobb szeretettel.

Az első 28 oldalon keresztül Kelsen jogbölcseletének ismert été sével vezet be a témába és csak azután tér a tárgyra, helye sen bírálva Kelsen államelméletét és ennek nyomán szuverénitás tanát. Nemcsak ismerteti azonban,hanem kimutatja e tannak hiányait és érdemét. Ugyancsak helyesen fejtegeti a hollandus Krabbe alaptételét,hogy a törvény nem jog,ha nem alapul igazságérzetünkön, hanem csak hatalmi akarat, melyet nem tesz joggá c hatalom, kényszerítő ereje sem. Kelsen és Krabbe iránuának összevetéséből helyesén következte ti, hogy mindkét irány alapfel tévé se kkel dolgozik. .Kel se * ni apfel te vé se o jog tiszta formalizmusa és ennek folytán logici müvele tekkel való rendsze rte foglalhatása,míg Krcbbeé a minden ember-