Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

m- 48 -intézménye olyan tökéletesen nem alakitható ki, mint a népképviseleti rendszer alapján. Az érdekképviseleti rendszer esetében nem a közérdek érvényesülését szolgálja a parlament, hanem csak közös érdekek megvalósulását, mely körülmény az állampolgároknak egységbeíoglalása helyett, azoknak érdekcsoportokra való széttagolását vonja maga után és megadja a lehetőséget a diktatúra kialakulására.

A ‘'népképviselet észképviselet” jeligéjű pályamunka 37 oldal terjedelmű és hét fejezetre oszlik. Szerzője nem jut el a tételnek még eddig a fokig való megoldásáig sem. Kiindulási pontja Russeau közakarat elméletének vizsgálata, majd a közvélemény mibenlétének kimutatása és a parlamenti pártképződés jelentőségének vizsgálata meglehetősen távol esnek attól, hogy a tételt a kívánalomnak megfelelően megoldhassa. Vannak azonban a pályázónak igen helyes meglátásai. Valóban a parlament nemcsak létrejcvetelében veit az államfenntartó középosztály uralma, hanem a népképvisekfci rendszer ma is egy gazdaságilag és szellemileg független középosztályt tételez fel. Érdekképviselet esetén viszont könnyen következhetnek be