Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

t

az egyén; amikor az

államot nemzetközi jogalanynak nevezzük, ez csak azt jelenti, hogy az egyén nem közvetlenül, hanem a helsó jog közvetítésével van a nemzetközi jognak alávetve. Az állam természetes, az egyén lehetséges nemzetközi jogalany.

Az utolsó fejezetben a szerző mindenekelőtt azzal a felfogással száll sikra, amely szerint az egyén minden jog kizárólagos alanya és az állam csupán fikcióként látszólagosként fogható fel. Azoknak a momentumoknak a realitását, amelyek a jogi személyeknek és köztük az államnak is lényegét teszik, a gyakorlat már rég bebizonyította. A nemzetközi jogalanyiság problémájának megfejtéséhez ebből az alapi'elf ogásből kiindulva a különböző jogviszonyok természetének vizsgálatán át igyekszik eljutni. Az egyes jogviszonyok közti különbséget viszont elsősorban a jogviszony megsértése következményeinek mikénti elbírálási lehetségén keresztül törekszik megfejteni. A nemzetközi jogot államok megegyezésével delegált jogok és kötelezettségek összeségének látja. Az állam bizonyos saját személyétől megkülönböztetett személyeket jogosíthat vagy kötelezhet és pedig vagy elolda - lulag, vagy más államokkal való megegyezés alapján. Az államközi megegye-