Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

2 SS- 19 -helyes, mert a javasolt reformok áttekinthetőségét megkönnyíti, viszont annyiban célszerűtlen, hogy nélkülözi az összefogó nagy gondolatokat.

A kiadói jog egyik sajátossága, hogy a törvény hamarább szabályozta, mintsem elméleti alapkérdéseit a jogtudomány osztályozta és tisztázta volna. Ennélfogva a szokásjog és az elmélet megoldásai ma is igen nagy szerepet játszanak a tételes törvényi intézkedések alkalmazásánál. Nagyon sok tisztázatlan kérdés áll fenn a szerzői és a kiadói jog egymáshoz való viszonya tekintetében is. Még az sincs tisztázva, vájjon a kiadói jog személyi jellegű vagyoni jog-e, továbbá átruházott jog-e vagy pedig a szerzői jog megterhelése, mire terjedhet ki stb. Ezeknek a kérdéseknek egyik vagy másik irányban való eldöntése azután a további problémák egész tömegét veti fel, pl. vájjon a szerző az egész jogot ruházza- e át vagy pedig csak a többszörözés jogát, az első gondolat felhasználása minő elbírálásban roszesitendó stb. A kiadók által használt szakkifejezések értelme, a kiadói szokásjog terjedelme és egyéb nehézségek labirintjaiban való eligazódás a törvényi szabályozást szintén nagyon megnehezítik, azonkívül a nem