Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1930-1931

1931. május 20., 1930/31 tanév kilencedik rendes ülése

zője o korszellem isms nézéséből irtául ki, mely mögött ott találja * a nemzeti közi élek értékét ” nagy értéktelenségét . A hazaszeretet mint ennek az értékmérője, alkotásokban, tettekben nyilvánul meg. E tételének igazolására a hazaszeret tárgyának:, a hazának a fogalmát tartja meg vizsgálandónak, réved azonban amikor a haza fogalmát terület, nép és állam tényezőkre bontja, niszen terület és nép az' állam fogalmának tényezői, s így a haza egyenlő az állammal. A szerző maga is érzi gondolatmenetének nelytelenségét, s e tényezőket összekapcsolja azzal a subjektiv megállapítással, hogy a haza *az én hazám*, vagyis a haza az állam, amelyben élek. Ugyancsak téved amikor az államot hatalmat gyakorló szervnek nevezi. / 4,p./ Ezt is korrigál ja, amikor- o nemzet és az állam azonosulásáról szól. / 8.p./ Kitűnő megállapítása azonban az, hogy a hazaszeretet hegeli értelemben vett *önmagát kiélő idea* vagyis a tudatunk felett ott élő haza eszme tudatunkban fogalommá bontakozó - sát kíséri a hazaszeretet. Logikusan tárgyalja a hazaszeretet elemeit , a földrajzi elemet, a f aj szere tetsf intézmény szere tett; eljut itt is oda, hogy a desubjektivóit haza fogalom, az állam fogalmával azonos. Mint az egyén az .államot magáénak ismeri el, az hazája lesz. /9.p./ A hazaszeretet érté-49-