Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1930-1931

1931. május 20., 1930/31 tanév kilencedik rendes ülése

1-4U~ tálában nem gondoskodik a vatikáni állampolgárság kizárólagosságáról és a bíborosokra nézve is csak az a kivé­teles helyzet áll fenn, hogy nemcsak a Vatikán város területén, hanem a Rómá­ban székelő bíborosok is a pápai állom polgárainak tekintendők. A továbbiak­ban különben helyesen tesz a szerző különbséget az Olaszországban egyházi méltóságot betöltő idegenek és a szent­széknél alkalmazott olasz állampolgárok különleges helyzete közt. Érdekes és figyelmet érdemel ebben a fejezetben a szerző részéről az opció gondolatá­nak felvetése is. Kár, hogy olasz ál­lamot terhelő kötelezettségeknek jogá­szi jelentőségét itt egyáltalában nem igyekezett úgy megvilágítani, mint ahogy azt' az első részben megtette. A III. részben igyekszik a szerző a Vatikán város főhatalmának jellegét körülírni, sorbavéve a Vati­kán várost a szerződés szerint meaíl­­lető egyes állami alapjogokat. Külön kiemeli a ius legatíoníst és a pápát megillető különös tiszteleti jogokat, végül részletesen és érdemlegesen tár­gyalja azt a kérdést, vájjon q Vatikán város lehet-e tagja a nemzetek Szövet­ségének, valamint a Vatikán város ál­landó semlegességi kötelezettségét. A befejezésben helyesen vi­lágítja meg a pápai államnak a lelki szuverénitástál különböző teljes vilá-

Next

/
Thumbnails
Contents